Beláthatatlanok az adóváltozások következményei

A fogyasztóknál maradó nagyobb vásárlóerő ellensúlyozhatja a különadó hatását az érintett vállalatoknál, legalább részben, de akár egészben. Kevesebb lehet a rossz adósság a bankoknál, amitől csökkenhet tartalékolásuk, javulhat eredményük. Csupán az a - megválaszolhatatlan - kérdés, vajon az állampolgárok megtakarítják-e a több elkölthető pénzüket, vagy pedig elköltik. Vagyis a hosszú távú hatás a vállalatok piaci értékelésére igencsak bizonytalan - írta az újság.

A piacok rettegnek a bizonytalanságtól. Vegyen vagy eladjon részvényt, ehhez a befektetőnek meg kell fontolnia néhány ismeretlent. Így például nem tudni, hogy az érintett cégek mennyit tudnak a különadóból áthárítani fogyasztóikra áremelés formájában. Ha mindet áthárítják, akkor piaci értékelésüknek nem kell csökkennie a különadó miatt, de mégis romolhat, ha az áremelések miatt a forgalmuk kevésbé nő, vagy éppen apad. Egyelőre megjósolhatatlan, hogy a személyi jövedelemadó változása és a termékek-szolgáltatások esetleges drágulása milyen együttes hatást tesz a fogyasztói bizalomra. A befektetők tartanak attól is, hogy a különadók esetleg tovább fognak tartani a most meghirdetett három évnél. Ha az államháztartás kátyúit nem sikerül szerkezeti reformokkal kijavítani, akkor a kormány kénytelen lehet további adóintézkedéseket tenni - írta a Warsaw Business Journal.

Ezt a képet színezte a Morgan Stanley és az UniCredit bankcsoport legújabb elemzése arról, hogy a különadók és a nyugdíjpénztári befizetések visszatartása nem elég az államháztartási deficit kézben tartására 2013-tól, és kockára teszi a hosszú távú finanszírozást, ha nem lesznek szerkezeti jellegű kiadáscsökkentések. Ha a különadók 2013-ban már nem lesznek, viszont meglesz az egykulcsos személyi jövedelemadó, akkor abban az évben körülbelül 700 milliárd forint, a becsült GDP 2,5 százalékának megfelelő hiány keletkezhet az államháztartásban - írták a bankok elemzői.

"Semmi egyértelműt nem találtunk arra nézvést, milyen intézkedésekkel akarják pótolni ezt a szerkezeti hiányt, amely 2013-ban már teljes egészében felbukkan, és nem is hisszük, hogy a közeljövőben intézkedéseket jelentenek be" - írták az elemzők. Ezenközben - az UniCredit becslése szerint - Magyarország törlesztési kötelezettsége 2013-ban 12,4 milliárd euró lesz forintban és devizában, a jövő évben esedékes 8 milliárd euró helyett.

Mindent egybevetve, az UniCredit azt tanácsolja ügyfeleinek, hogy hosszú lejáratú magyar kötvényeiket váltsák rövidebb lejáratúakra.

MTI