Az alapvetően Latin-Amerikából induló kezdeményezés 20 éve jelen van Magyarországon is, de nem felel meg a valós társadalmi igénynek, nem teljesíti a célt, ami miatt a különböző szerveződések létrejöttek - hangsúlyozta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője, Binder István, aki szerint a legtöbb csoporttag átverés áldozata lett, sőt, manapság is sok befizető gondolja úgy, hogy a tagsággal valójában hitelt vásárolt.
A PSZÁF a Büntető Törvénykönyv (Btk) módosítását kezdeményezi így a kormányzatnál, az egyeztetések meg is kezdődtek, egyelőre kevés konkrétumot tudhatunk - hangzott el a felügyelet mai budapesti sajtótájékoztatóján. Annyi bizonyos, hogy a jelenleg működő csoportok megmaradhatnak, ezek körülbelül 3-4000 taggal vannak élő szerződésben, de a befizetések nagysága eléri a milliárdos tételt (jelenleg 10 ilyen cég működik hazánkban). A PSZÁF azt javasolja, hogy ne indulhassanak a jövőben újabb csoportok, a jelenlegiek kifuttatása szerintük viszont akár két évtizedet is igénybe vehet. A PSZÁF-hoz 2010 októberéig mintegy 500, a csoportszervezők félrevezető tájékoztatását kifogásoló beadvány érkezett. A csoportok betiltását a felügyelet azzal indokolta, hogy mára ez maradt az egyetlen hatékony eszköz a kockázatok minimalizálására.
Hogy a csoportok betiltása után mi lesz a ma aktív tagokkal, arra Binder István úgy felelt, hogy ezek nagy része már most sem fizeti be a rá eső részt. Azok, akik viszont a pénzüknél akarnak maradni, természetesen dönthetnek úgy, hogy továbbra is bent maradnak az adott csoportban, vagy némi veszteség fejében kiszállnak (erre a legtöbb ilyen tagi szerződés lehetőséget biztosít). Ez persze még csak a jövő. Azonban jól jelzi a PSZÁF által már a nyár végén beharangozott új, "erősen fogyasztóvédelmi" irányvonalat, hogy a felügyelet akár a Btk-módosításig is hajlandó elmenni a pénzügyi biztonság megteremtéséért. Tegyük hozzá, ehhez meg van jelenleg az erős kormányzati támogatás is.
Szász Károly és Binder István a budapesti sajtótájékoztatón
Általánosan elmondható, hogy a válság egyik hozadékaként megjelentek a kétes hátterű vagy nem regisztrált pénzügyi szolgáltatók, akik a piaci átlag feletti haszonnal kecsegtetik a sokszor nem minden információ birtokában lévő ügyfeleket. Ugyanez igaz a hitelezői oldalra is - az adósságcsapdában lévő ügyfelek utolsó szalmaszálként kapaszkodnak a banki hiteleknél olcsóbb megoldásokba, melyek a jogbiztonság hiánya mellett sokszor megtévesztőek. A PSZÁF viszont nem tétlenkedik, ma ismertetett 9 most kiszabott bírságot , melyek összértéke eléri a 100 millió forintot.
A PSZÁF ma publikált határozatai "Nem félünk magánembereket több 10 millió forintos bírsággal szankcionálni" - mondta Szász Károly, a PSZÁF elnöke a sajtótájékoztatón bevezetőjében. A felügyelet 20 millió forint bírsággal sújtotta a Vibekri Pénzügyi Szolgáltató Kft.-t, s 20 millió forint bírsággal Nagy Franciska magánszemélyt engedély nélküli betétgyűjtés miatt. A hatóság 20 millió forint büntetést szabott ki Holbusz Ákos magánszemélyre, 10 millió forintot az INTERCAPITAL Zrt.-re, 8 millió forintot Pocsai Jánosné magánszemélyre és 5 millió forint bírságot Csoma Jánosné magánszemélyre engedély nélküli pénzkölcsön-nyújtási tevékenység miatt, illetve 6 millió forintnyi bírságot a HJH Enterprises Co.-ra bejelentés nélküli hitelközvetítés miatt. Másfél millió forint bírsággal sújtotta a PSZÁF a jogosulatlan FOREX-szolgáltatást végző Tradenet Kft-t és 1 millió forinttal a Live-Trade Oktatásszervező Kft-t. A PSZÁF valamennyi esetben azonnali hatállyal megtiltotta a jogosulatlan szolgáltatóknak a tevékenység végzését. A PSZÁF által feltárt esetek egy részében a nyomozó hatóság is eljárást folytat. A PSZÁF ugyanakkor egyéb esetek kapcsán jelenleg is felügyeleti vizsgálatokat folytat jogosulatlan pénzügyi szolgáltatás gyanújával. |
Az alacsony kamatszint és a válság hatására megjelenő „soha vissza nem térő”, gyors meggazdagodás lehetőségét ígérő követelésvásárlásokhoz kapcsolódó befektetések a nem felügyelt szektor térnyerését segítették - mondta el Wermeser Zsolt a Piacfelügyeleti Igazgatóság ügyvezető igazgatója. A PSZÁF-nak az engedély nélküli betétgyűjtést vizsgáló – több száz ügyfelet és milliárdos nagyságrendű ügyfélbetétet érintő – eljárásainál a befektetőket szinte minden esetben a piacit jelentősen meghaladó hozam ígéretével csábították. Ezzel szemben általában a befektetett tőke is elveszett, amit súlyosbított a megtakarítások visszafizetését szavatoló garanciarendszer hiánya is (az engedély nélküli pénzügyi szolgáltatók nem tagjai az Országos Betétvédelmi Alapnak vagy a Befektető-védelmi Alapnak).
Az elmúlt időszakban bővült az engedély nélküli hitelezők száma is, akik gyakorta a bedőlt hitelű, állástalan vagy túlzottan eladósodott adósok helyzetét próbálják kihasználni. Számukra az engedély nélkül hitelezők az olcsó, gyors megoldás lehetőségét ajánlják, nem egyszer adósságcsapdába kergetve a kölcsönfelvevőket. Mindez az érintett családok legértékesebb vagyontárgyának, a lakásuknak az elvesztéséhez is vezethet. A PSZÁF látókörébe került jogosulatlan hitelezők ügyfeleinek száma akár több száz is lehet, a kihelyezett kölcsönösszeg több százmillió forintra rúghat.
Gombamód megszaporodtak a tőkepiacok melletti devizakereskedési – úgynevezett FOREX – piaci oktatást nyújtó, kereskedési technikát bemutató szolgáltatók is - mondta el Szeniczey Gergő a Piacellenőrzési főosztály vezetője. Az e tevékenységet végző, mintegy tucatnyi cég sokszor legális tevékenységükön túl engedélyköteles szolgáltatást végeznek jogosulatlanul. Miközben hangzatos ígéreteik a hosszú távon eredményes stratégiák révén elérhető haszonról szólnak, a valóságban az ügyfelek még nagyjából sincsenek tisztában a jelentős tőkeáttétel okozta valós kockázattal, a devizapiac sajátosságaival. Az ügyféleszközök kezelését ráadásul a PSZÁF közvetlenül nem tudja ellenőrizni, s az ezzel kapcsolatos irányadó jog is külföldi.
Privátbankár - Zsiborás Gergő