Betoljuk-e az Unióba a horvátok szekerét?

Horvátország nem fejezi be vélhetően az uniós csatlakozási tárgyalásokat a magyar EU-elnökség ideje alatt - holott ez Budapest elnökségének prioritásai között szerepelt. Ki a hibás?

A Keleti partnerség konferencia elhalasztása után újabb "érzékeny veszteséget" kénytelen elkönyvelni a magyar elnökség, mely úgy tűnik a külpolitikában meghatározott prioritások közül vajmi keveset tud majd letenni az asztalra mandátuma végeztével. A Keleti partnerség konferencia sikeres megszervezése hatalmas presztízzsel járt volna, ezeket a babérokat majd a lengyelek arathatják le, akiknek szintén nagyon fontos a keleti piacokkal való jó viszony előremozdítása.

Több, nevük elhallgatását kérő forrásunk is úgy nyilatkozott, hogy Horvátország nem fogja lezárni a csatlakozási folyamatot a magyar EU elnökség végéig, de hozzátették, hogy ez Brüsszel számára is nagy veszteség. A csatlakozási folyamat lezárása nem jelent még automatikus társulást, arra még ezek után is nagyjából másfél-két évet kell várnia déli szomszédunknak.

Nemcsak rajtunk múlik - sőt!

Nem szabad ugyanakkor elvitatnunk a magyar EU-elnökség érdemeit sem, hiszen önmagában az is nagy fegyvertény, hogy a horvát társulási folyamat legérzékenyebb területét, a bel- és igazságügyi fejezetet sikerült végre megnyitni - ez persze összefügg azzal is, hog a hágai törvényszék meghozta elmarasztaló ítéletét a Gorovina-perben, amely alaposan felkorbácsolta a politikai viszonyokat Horvátországon belül éppúgy, mint azon kívül.

A veteránoknak még mindig szava van

Ante Gotovina tábornokot 24 évnyi börtönre ítélte háborús bűnök miatt a Hágai Törvényszék a múlt hónapban. A rossz nyelvek szerint a korrupcióval vádolt exkormányfő, Ivo Sanader barátjának számító katonai vezetőt a horvátok ugyanakkor a "honvédő háború" hősének tartják, így a közvéleményt alaposan felháborította az ítélet. Megmozgatta ez a Nyugattal alapvetően jó viszonyt ápoló politikai elitet, főleg az egykori veteránok nagy politikai befolyása miatt.

Az ítélet, és főleg, hogy Gotovina a törvényszék elé került (éppen Sanader regnálása alatt), ugyanakkor nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Zágráb sikeresen folytathatta a csatlakozási tárgyalásokat. Három hónappal az országgyűlési választások előtt azonban még a témában eddig visszafogottan nyilatkozó Jadranka Kosor horvát miniszterelnök-asszony is kifakadt: az büntetést túlzónak találta, szerinte az első fokú ítéletet Horvátországnak meg kell fellebbeznie. A vita leginkább arról szól jelenleg, hogy a Gotovina által vezérelt Vihar hadművelet etnikai tisztogatás volt-e, vagy harc Horvátország területi egységének visszaállításáért.

Folyamatosan fordulnak el az EU-tól a horvátok

Nemcsak a belpolitikai csatározások kártékonyak e tekintetben a horvát csatlakozási folyamatra, hanem a közvélemény alakulása is. A horvátok a "Nyugat döntése miatt" ugyanis kezdenek elfordulni az Uniótól, a csatlakozás támogatottsága eddig sem volt kiemelkedő az országban. Az Eurobarometer tavasszal publikált jelentése szerint a horvátok 46%-a gondolja úgy, hogy országa számára nem járna előnyökkel a csatlakozás, csak 39% gondolja ennek ellenkezőjét, miközben meglehetősen kevesen, összesen 27% gondolja, hogy országa számára kifejezetten "jó dolog" lenne az európai uniós csatlakozás.

A magyarok már nagyon várják az EU 28. tagállamát

A csatlakozási folyamat lezárása után Horvátországban népszavazás fog dönteni majd a tagságról - a 2013-as csatlakozást a növekvő EU-ellenesség azonban könnyen áthúzhatja. Holott Horvátország minden tekintetben kész az EU-tagságra. Az európai közösség amúgy várja a horvátok belépését. Szintén az Eurobarometer felmérése azt mutatja, hogy Horvátország még mindig azok közé az országok közé tartozik, akinek felvételét a közösség többsége támogatja. A 2008 őszén végzett felméréshez képest a támogatottság mértéke csökkent ugyan 5%-kal, de így is az uniós polgárok 47%-a látná szívesen az EU-ban déli szomszédunkat. A bővítés támogatása a gazdasági válság hatására kiújuló félelmek és sztereotípiák miatt az egész EU-ban csökkent az elmúlt két év során. Ez alól a keleti tagállamok kivételt jelentenek, figyelemre méltó, hogy a magyarok 81, míg a szlovákok 78%-a támogatja a horvátok felvételét.

Készek az antréra

A horvát gazdaság 1,4%-kal csökkent tavaly, de a 2011-es prognózisok már 1,5%-os GDP-növekedésről szólnak, ami nem sokkal marad el az Európai Bizottság friss uniós szintű előrejelzésétől, mely 1,8%-os bővüléssel számol. A horvátokra is igaz ugyanakkor az, ami a legtöbb kelet-európai országra is, szerkezeti reformok nélkül nem fogja tudni fenntartani a válság előtt mért, évenkénti átlag 4%-os növekedést.
Államadósság tekintetében ugyanakkor nincs ok a félelemre, az Európai Bizottság jelentése szerint a bruttó államadósság 2011-ben a GDP 44,2%-a lesz, ez a ráta 2013-ig ugyan fog növekedni, de nem éri el a 47%-ot sem. Az államháztartás hiánya 2011-ben a bruttó hazai össztermék 5,6%-áig kúszhat fel, míg az EU-s átlag 4,7% körül alakul. Ne feledjük, Horvátország egyelőre az Unióba, és nem a valutaunióba kíván belépni. Az adatok alapján nem túlzás kijelenteni, hogy Zágráb kész a tagságra.

Az említett belpolitikai okok mellett persze egyéb indokai is lehetnek a csatlakozási eljárás elhúz(od)ásának - egy forrásunk szerint néhány tagállamnak nem fűződik érdeke a tengerparttal szintén rendelkező Horvátország gyors csatlakozásához, mert az sérti gazdasági érdekeit. Úgy tudjuk egy "nagy" tagállam van, amely eddig akadályozta a tárgyalások menetét - az európai ügyeket ismerők számára nem lehet nagy kérdés, melyik tagról van szó...

Nem tett jót a magyar külpolitikai céloknak és a horvát csatlakozásnak az sem, hogy elnökségünk alatt fegyveres konfliktus bontakozott ki, több tagállam is küldött katonai erőket a líbiai hadműveletekhez. Az Észak-Afrikában zajló forradalmi dominó háttérbe szorította a bővítési folyamatokat, a hangsúly az arab-európai kapcsolatokra tevődött át. A háború - illetve, ahogy az illetékesek nevezik: a líbiai civilek védelmére irányuló beavatkozás - elhúzódása miatt az EU déli irányba történő bővítése újra terítékre került.

Deutsch Tamás sem tudja

Ahogy beszámoltunk róla, Orbán Viktor Palermóban arról beszélt, hogy az európai elöregedő társadalmak problémáira a "Balkán-enklávé" jelentheti a megoldást. A szóhasználattal - "enklávé" - Orbán igen erőteljesen utalt rá, hogy a térséget integrálni kell egy erős európai közösségbe.

Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője ma a Duna TV egyik műsorában beszélt arról, a magyar fél nagyon nehéz feladatot vállalt azzal, hogy prioritásként kezelte a horvát tárgyalások lezárását - a politikus múlt időben beszélt minderről. Hogy sikerül-e Horvátországot "behúznunk" az EU előszobájába, arról annyit mondott, ez még nagyon bizonytalan. 

José Manuel Barroso is úgy nyilatkozott nemrég a kormányzati portálnak, mintha előre magyarázná a bizonyítványt, mint elmondta, a csatlakozásért nemcsak a magyar elnökségnek és Brüsszelnek, de a horvátoknak is meg kell dolgoznia. Az EB első embere úgy fogalmazott: "A horvát EU-csatlakozás látótávolságban van, de egy végső erőfeszítésre még szükség van". Barroso mindehhez hozzátette, a tagjelöltökön múlik, milyen ütemben csatlakoznak az EU-hoz.

A csatlakozási tárgyalások elhúzódása nem tett jót a horvát tagság ügyének. Arról ugyanis Brüsszelnek sem szabadna megfeledkeznie, hogy miközben Zágráb nagyon jól járna a tagsággal, az EU-nak is szüksége van a horvátokra. Zágráb kulcspont a balkáni térség stabilitásának helyreállításában, a további bővítés szempontjából pedig ugródeszka is lehet. Horvátország csatlakozása az EU hosszútávú gazdasági érdeke is - ha június 30-ig nem sikerül céldátumot megjelölni, akkor majd lehet rajta vitatkozni, ki veszít nagyobbat a horvát társulás elakadásával.

Privátbankár - Zsiborás Gergő