
Emlékeztetett arra, hogy a mai Zalavár környékén építette fel 855-860 között a salzburgi Liupram érsek azt a háromajtós, folyosókriptás zarándoktemplomot, amelynek szentéjében egy kőből épített sírboltban temették el Hadrianus mártír mumifikálódott testét.
Idén nyáron tárták fel a Hadrianus templomtól délre található palotaegyüttest, amely 860 és 870 között a salzburgi érsek tartózkodási helye volt. A 12-szer 8, illetve, 14-szer 8 méter alapterületű, emeletes fapalotákat hatalmas, 10 méteres faoszlopok tartották, az alsó szinten a konyha, az emeleten pedig a lakótér helyezkedett el.
Ritoók Ágnes, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa utalt rá, hogy a leletek alapján a IX. században Mosaburg gazdag település volt.
A honfoglalás előtti leletekben több az edénytöredék és az állatcsont, mint a föld, ezzel szemben a honfoglalás utáni megtelepedők takarékosabbak voltak, jóval kevesebbet szemeteltek. Szegényebbek voltak, nem tudták olyan gyorsan pótolni az edényeket, és talán húst is kevesebbet fogyasztottak - mutatott rá a szakember.
Hozzátette: Zalavár-Vársziget a XI. században is megőrizte központi szerepét. A régészet- és a történettudomány korábban Balatonmagyaródot, Fenékpusztát és Zalavárt jelölte meg, mint lehetséges megyeközpont. A kis-balatoni leletmentés során azonban Balatonmagyaród környékén korai központra utaló nyomot nem találtak, és kevés nyom utal Fenékpusztán a XI. századi megtelepedésre.
Zalaváron a Karoling-birodalom korában épült vár erődítményei még a XI. században is jó állapotban lehettek, a központ kialakításához különösebb építkezésre nem volt szükség. Az előkerült leletanyag mennyisége alapján is Zalavár-Vársziget a legesélyesebb - fejtette ki Ritoók Ágnes.
A Zalavár környéki feltárásokat - a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia közös kutatási programját - a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.
Részesedjen az örökségből
Megint találtak egy Munkácsy-festményt!
Megtalálták Európa legnagyobb dino-tömegsírját
Több száz éves könyveket élvezhetünk a neten
MTI