Nekem nagyon nem tetszik, ami történt, mert túl hirtelen reakciókat láttam, és remélem, hogy egy-két nap alatt - a hosszú ünnep erre alkalmas lesz -, kicsit alszanak a dolgokra, mivel az alkotmány is és az Alkotmánybíróság (AB) státusza is nagyon nagy ügy - így reagált Bod Péter Ákos a Heti Hírmondó felvetésére, hogy miként vélekedik a végkielégítések 98 százalékos különadója és az Alkotmánybíróság felülvizsgálati jogköreinek tervezett szűkítése kapcsán kialakult helyzetről.
Azt remélem, hogy ez elcsitul - tette hozzá az egyetemi tanár. Ide kapcsolódva ugyanakkor elmondta: a kormány beterjesztett egy sor törvényt, amelyek sora alkotmányossági szempontból kicsit bizonytalan; ezek a speciális különadók, amelyekre a kormány sokat alapoz programjában. "A nagy kérdés talán még ezután jön: az Alkotmánybíróság hogyan ítéli meg azokat az egyéb döntéseket, amelyek nagyon kellenek ahhoz, hogy a kormány programja haladhasson a kijelölt úton" - mondta az MNB volt elnöke a Duna Televízióban.
A végkielégítések különadója inkább szimbolikus intézkedés, a költségvetés szempontjából nem nagyon jelentős tétel - pár milliárd forintnál, egy-két milliárdnál többről biztosan nem beszélhetünk - véli Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője.
Visszaterhelik a válságadót fogyasztókra?
Minden adó előbb utóbb valamilyen formában átkerül azokra, akik viselik - nem azokra, akik befizetik, hanem akik viselik - válaszolt Bod Péter Ákos a Duna Televízió felvetésére, miszerint a válságadóval terhelt társaságok végül "átviszik"-e a terhek egy részét a fogyasztóikra. Az egyik problémája a válságadónak - hogy hirtelen jött elő és nem nagyon látjuk a végét. "Ha rááll erre a kormányzat, nehéz lesz abbahagyni, különösen, hogyha a személyi jövedelemadónál egy nagyon komoly csökkentést valósít meg, és lemond még egy háromszázmilliárd forintról a büdzsé bevételi oldalán" - érvelt Bod Péter Ákos.
"Elfogadom persze azt a logikát, hogy szükséghelyzetben szükséges lehet nem szokványos döntéseket hozni, de mindenképpen azért látni kell, hogy minden döntésnek van negatív hozadéka is. Én olyan adót még nem láttam, ami valami módon ne hatna ki akár az adott szektor beruházásaira, a beszállítókra, az ott dolgozókra és az ügyfelekre" - szögezte le a közgazdász-egyetemi tanár.
Bod Péter Ákos a Duna Televízióban megjegyezte: a bankok, biztosítók - már csak a reputációjuk védelmében is - nyilván mindent megtesznek majd azért, hogy megkíméljék ügyfeleiket az áthárítástól. "De lássuk be, hogyha százmilliárd forintos terhet kap valaki a nyakába,annak következménye van. Elmarad egy beruházás, lassabban fejlesztenek, a betéti kamatok nem nőnek úgy, mint esetleg logikus lenne. Csak azt akarom mondani, hogy nincs következmény nélküli adóemelés - és ez egy adóemelés, fontos, hogy kimondjuk; adóemelés ez, csak nem olyan közvetlenül látható, mint mondjuk a cigarettára kivetett forgalmi adó növelése, ahol másnap tudjuk már, hogy a dohányáru többe kerül " - érvelt az egyetemi tanár.
Magánnyugdíjpénztárak ügye: hoz is, visz is
Török Zoltán szerint az eddigi bejelentéseknek és lépéseknek két következménye lehet. Egyfelől ez a pénz - azzal, hogy a közös állami nyugdíjkasszába kerül - javítja az államháztartás helyzetét, így elérhetővé válik az államháztartási hiánycél, ami pozitív fejlemény. Másfelől van egy óriási bizonytalanság a tekintetben, hogy mi lesz 2011 december után, 2012-ben mi történik majd. "Ez a bizonytalanság pedig kihat a befektetők hangulatára és gondolkodásmódjára Magyarországgal kapcsolatban - ez pedig nem segíti Magyarország megítélést" - mondta Török Zoltán a Heti Hírmondó stúdiójában.
Privátbankár