Az európai parlamenti választásra 4,1 milliárd forintot biztosítottak - a pártok olcsóbbá tehetik a választást, ha a szavazatszámláló bizottságokba delegáltakat küldenek
A június 7-ei európai parlamenti választásra 4,1 milliárd forintot biztosított az Országgyűlés - a pártok olcsóbbá tehetik a választást, ha a szavazatszámláló bizottságokba delegáltakat küldenek
Az Országgyűlés a 2009. évi költségvetésben már rögzítette, hogy az EP-választás költségére 4,1 milliárd forintot szán. Az Országos Választási Iroda (OVI) tájékoztatása szerint ebből a helyi és területi szervek dologi kiadására 807 millió forintot terveznek. Ezt a pénzt a helyi hirdetményekre és tájékoztató kiadványokra, a szavazókörök infrastruktúrájának biztosítására (telefonra, villamosenergia-szolgáltatásra, takarításra), a helyi választási iroda szavazásnapi működtetésére, a választói névjegyzék elkészítésére, az ajánlószelvények és értesítők borítékolására és postázására lehet például fordítani.
Az országos közszolgálati műsorszolgáltatóknak a törvény szerint mától június 4-éig legalább háromszor ingyenesen közzé kell tenniük a június 7-ei európai parlamenti választáson listát állító pártok politikai hirdetéseit.
A helyi és területi szervek személyi kiadásaira és járulékaira 1,34 milliárd forintot tervezett az OVI. Ennek nagyobb része a szavazatszámláló bizottságok tagjainak díja és az ezt terhelő járulék. Az országban csaknem 11 ezer szavazókörben lehet majd szavazni, a szavazatszámláló bizottságok választott tagjai bruttó 15 ezer forintot kapnak, amelyek járulékkal terhelve átlagosan 19 ezer forintot jelentenek tagonként. A bizottsági tagok a szavazás előtt oktatáson, felkészítésen vesznek részt, a szavazás napján hajnaltól a szavazatok összeszámlálásig a szavazókörben vannak és segítenek a választás lebonyolításában.
Az Európai Parlament eddig 785 képviselőből állt, a június 4. és 7. között tartandó választások után azonban "csupán" 736 tagja lesz. A legtöbb képviselője - szám szerint 99 - eddig is a legnépesebb tagállamnak, Németországnak volt, és ezután is pontosan ugyanennyi lesz, vagyis az EP-összlétszám csökkentése folytán a németek részaránya még növekszik is. Magyarország eddig 24, ezután 22 képviselőt küldhet az uniós parlamentbe.
Egy-egy szavazatszámláló bizottságban legalább három választott tag van, és minden bizottság mellett dolgozik egy jegyzőkönyvvezető is, ez összesen 44 ezer ember. Előírás, hogy a szavazatszámláló bizottságok legalább öttagúak, a plusz két tagot a választáson induló pártok delegálhatják. Ha nem delegáltak a szükséges számban póttagot, akkor választott póttagokat kell bevonni, a tapasztalatok szerint legalább szavazókörönként egyet, így már 55 ezer ember munkadíja és annak járulékai terhelik a költségvetést, ami összességében több mint egymilliárd forint. A pártok tehát olcsóbbá tehetik a választást, ha valamennyi szszb-be küldenek delegáltat.
A külképviseleti kiadásokra 100 millió forintot tervez az OVI. Ebből a pénzből fedezik a mintegy 100 külképviseleten lebonyolított szavazás dologi és személyi kiadásait. Az OVI a központi kiadásokra 740 millió forintot tervez. Ebből finanszírozza a szavazólapok nyomtatását, a központi tájékoztatás kiadványait, a választás lebonyolításában közreműködők oktatását, valamint az Önkormányzati Minisztérium épületében a választási központ működtetését. Informatikai kiadásokra további 1,1 milliárd forintot szán az iroda, így az összes tervezett kiadás 4,1 milliárd forint.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár