Bush az utóbbi két hét során húsz alkalommal lépett a nyilvánosság elé, hogy közölje, "az amerikai nép bízhat a gazdaság jövőjében". A piac azonban nem hallgatott rá, folytatta a zuhanást. A Fehér Ház rózsakertjében mondott legutóbbi, pénteki elnöki beszéd előtt a Dow Jones ipari átlag 8530 ponton állt, üzenete után néhány perccel pedig 8224-re csökkent - írta Dana Milbank, az újság jó nevű kolumnistája.
Az elnök a pár perces beszéd után - "házi feladatát letudta, ismét megnyugtatta a piacokat" - leutazott Floridába, hogy adományt gyűjtsön a republikánus választási kampányhoz.
"Az országnak rendkívüli szüksége volna az erős vezetésre, de a Fehér Ház nem tud ilyennel szolgálni" - állapította meg Milbank, aki szerint Bush jó helyen tapogatózik, csak megszokott módon ügyetlenül, amikor például arról beszél, "ezen az egészen átvergődünk majd". Helyes az üzenete az aggodalmakról meg a bizalomról, de "mintha senki nem figyelne rá".
Talán az alacsony népszerűsége az oka. Bush tekintélyét súlyos találat érte, amikor kormánya annak idején Szaddám Huszein atomfegyvereiről és az iraki urándúsításról beszélt, meg arról, hogy az iraki hadjárat könnyű séta lesz, és az amerikaiakat felszabadítóként köszöntik majd.
Ön szerint ebben a válságos időszakban meddig süllyedhet a budapesti tőzsde indexe? Szavazzon! |
Perino szerint fontos, hogy az amerikaiak tudják: "a szabad világ vezetője minden figyelmét a probléma megoldásának szenteli". Persze csak akkor - jegyezte meg a kolumnista -, amikor éppen nem gyűjt adományt a kormánypártnak Floridában vagy máshol.
Bush szereplésének hatástalanságára Rick Davis, a republikánus elnökjelölt, John McCain kampánymenedzsere is utalt, amikor a pénteki rózsakerti üzenet után úgy fogalmazott: "nagyon keveset mondhat egy elnökjelölt és, figyelve a mai beszédet, egy elnök is arról, mi folyik a tőzsdén".
Legfrissebb devizaárfolyamok a Privátbankáron
Friss tőzsdei árfolyamok a Privátbankáron
A Bush-kormány pálfordulásaként minősíti a pénzügyi válságkezelést illetőn a liberális The New York Times azt, hogy az adminisztráció korábbi stratégiáján módosítva a közvetlen banki tőkeinjekciók felé fordul.
A washingtoni adminisztráció alig két hete győzte meg a kongresszust a 700 milliárd dolláros bankmentő csomag elfogadásáról. Azt a célt hirdették meg, hogy fel kell vásárolni a jelzálog alapú "mérgező" értékpapírokat. Ezt az elgondolást a Bush-kormány azonban mára félretette, s helyette egy új megközelítés látszik körvonalazódni: közvetlen banki tőkejuttatásokra van szükség, ami részleges államosításokat jelent - írta a lap vasárnap.
Henry Paulson pénzügyminiszter a hét legfejlettebb ipari ország (G7) pénzügyminisztereinek pénteki tanácskozása után erősítette meg: a 700 milliárd dolláros mentőöv egy részéből a bankok feltőkésítését, pénzintézeti részvények vásárlását tervezik. Erre az 1929-es válság óta nem volt példa az Egyesült Államokban. Közölte, hogy a banki részesedések megvásárlása a lehető legkorábban megkezdődik.
Mint Paulson fogalmazott: "sokkal hatékonyabban és eredményesebben is felhasználhatjuk az adófizetők pénzét (...) ha egységes programot dolgozunk ki pénzintézeti részvénycsomagok vásárlására".
A The New York Times emlékeztetett arra, hogy a Demokrata Párt korábban éppen banki tulajdonrészek állami vásárlását javasolta, de a republikánusok akkor ezt kinevették. A pénzügyminisztérium véleményének mostani "meglepő fordulata" nyomán megkérdőjeleződik, hogy az adminisztráció nem feleslegesen erőltette-e egy olyan terv elfogadását, amelyet nem gondolt át kellőképpen. A Bush-kormány pálfordulása nyomán ezenkívül az is felvetődik: talán az adminisztrációnak a magáncégek államosításával szembeni mély ideológiai ellenérzése gátolta, hogy minden lehetőséget számba vegyen a piacok stabilizálására.
Az újság szerint a kormány már két héten belül részvényeket vásárolna bankoknál, korábban, minthogy bármilyen beragadt jelzálogalapú eszközt felvásárolna.
Paulson: a szegényeknek még jobban fog fájni
A pénzügyi válságnak súlyos hatásai vannak a fejlett országokban, és várhatóan jelentős következményei lesznek a feltörekvő és szegény országokban - jelentette ki Henry Paulson amerikai pénzügyminiszter vasárnap, hangsúlyozva, hogy az elzárkózás és a protekcionizmus semmiképpen nem megoldás a krízisre.
Minden, amit a válságról tudni akar a Privátbankáron Hitelválság 2008 |
A Világbankot és a Nemzetközi Valutaalapot is sürgette: tegyenek meg mindent a felzárkózó gazdaságok megsegítésére, azért, hogy ezekben az országokban a kereskedelem bővülhessen és a szociális védőháló működőképes maradjon.
Az amerikai pénzügyminiszter figyelmeztetett: azoknak az országoknak a helyzete romolhat, amelyek protekcionista politikával igyekeznek elkerülni a globális pénzügyi válság okozta károkat. "Az elszigetelődés és a protekcionizmus nem jelent kiutat" - szögezte le. Mint kifejtette, az Egyesült Államok sok rendkívüli intézkedést hoz a válság kezelésére, de "nem folytatunk olyan politikát, amely korlátozná az áruk, szolgáltatások vagy tőke áramlását".
Kidobnak egy rakás bankárt
Minden idők legdurvább mentőötlete - jönnek a részletek
Letarolja a válság az autóipart
Gyurcsány: Semmi sem érinthetetlen
MTI