Míg a csehek, lengyelek és a szlovákok többsége számára az 1989-es rendszerváltás utáni demokráciaépítés sikert jelent, addig a magyarok számára inkább csalódást
Míg a csehek, lengyelek és a szlovákok többsége számára az 1989-es rendszerváltás utáni demokráciaépítés sikert jelent, addig a magyarok számára inkább csalódást - derült ki abból a visegrádi országokban készített felmérésből, amelynek eredményét hétfőn hozták nyilvánosságra Pozsonyban.
A rendszerváltás utáni demokratikus rend építését a megkérdezett csehek 63 százaléka, a lengyelek 62 százaléka és a szlovákok 59 százaléka sikeresnek minősítette, de a magyarok 47 százaléka úgy véli, hogy vereségről van szó.
"A kérdést megvitattuk magyar kollégáinkkal. Nyilvánvaló, hogy ezt az értékelést nagyban befolyásolja az egyes országok mai helyzete, s az emberek ebből kifolyólag értékelik a rendszerváltást is. Magyarországon ingatag a helyzet, feszültség van és a gazdaság sem teljesít a legjobban" - jelentette ki sajtóértekezleten Olga Gyárfásová, a pozsonyi IVO kutatóintézet elemzője.
Eltérő véleményt fogalmazott meg a visegrádi országok lakossága arról, milyen politikai és gazdasági változásokra volt szükség 1989-ben. A csehek és a lengyelek többsége - 65, illetve 56 százalék - úgy véli, hogy alapvető politikai és gazdasági változások voltak szükségesek. Szlovákiában és Magyarországon ez a nézet kisebbségben van, s csak a megkérdezettek 45-45 százaléka osztotta.
A négy visegrádi országban októberben készített nagyszabású felmérés részletes eredményét december 10-én Prágában a Visszatérés Európába címen megrendezésre kerülő nemzetközi konferencián ismertetik.
A Berlini fal leomlott, a felvirágzás elmaradt
A németek túlnyomó többsége örül az egység helyreállításának. Erről tanúskodik az a közvélemény-kutatás, amelynek eredményeit hétfőn - a Berlini fal leomlásának 20. évfordulóján - hozták nyilvánosságra.
A felmérésből kitűnt: a németek 86 százaléka azon a véleményen van, hogy az ország egységének helyreállítása helyes lépés volt. A ZDF közszolgálati televízió és több országos napilap megbízásából végzett közvélemény-kutatás arra is rámutatott, hogy minden csalódás ellenére az egység megvalósulásának támogatottsága nagyobb a keletnémet, mint a nyugatnémet lakosság körében. A felmérés szerint a keletnémetek 91, a nyugatnémetek 85 százaléka támogatta az egység létrejöttét.
Sokkal inkább eltérnek a vélemények ugyanakkor annak megítélésében, hogy a német egység helyreállítása az ország keleti vagy éppen nyugati felének hozott-e nagyobb hasznot. Ennek kapcsán a megkérdezett nyugatnémetek 60 százaléka vélte úgy, hogy az egyesülés sokkal inkább a keleti országrésznek kedvezett, és mindössze 20 százalékuk vallotta azt, hogy az egység megvalósulásának maga is nyertese lett. Az egykori NDK-hoz tartozó keleti tartományokban viszont a válaszadók csaknem 40 százaléka volt azon a véleményen, hogy az egyesülés nyertesei inkább a nyugatnémetek. Ezzel szemben csak 23 százalékuk fogalmazott úgy, hogy az újraegyesülésből inkább a keletnémetek húztak hasznot. A megkérdezettek nagyobb hányada keleten és nyugaton egyaránt elismerte, hogy a két országrész között jelentős különbségek vannak.
Az évforduló kapcsán szakértők rámutattak: a Berlini fal leomlása után az ország mindkét felében óriási volt a lelkesedés, különösen az egykori NDK lakosai reménykedtek a csodában. A keleti tartományokban várt felvirágzás azonban csak rendkívül lassan következik be. A legnagyobb problémát továbbra is a munkanélküliség és a lakosság elvándorlása jelenti, noha a központi kormányzati támogatás jelentős mértékben hozzájárult az életszínvonal emelkedéséhez a keleti országrészben is. Annak megjóslására azonban kevesen vállalkoznak, hogy mikorra következhet be a keleti tartományok teljes felzárkózása.
Az idézett szakértők ugyanakkor úgy vélekedtek: a berlini fal 20 évvel ezelőtti leomlásának, majd a német egység egy évvel később történt helyreállításának legfőbb eredménye az, hogy a szabadság és a demokrácia a keleti országrészben is megvalósulhatott. A csalódások és a beteljesületlen várakozások ellenére ezért a hétfői évforduló mindenképp ünneplésre ad okot.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Míg a csehek, lengyelek és a szlovákok többsége számára az 1989-es rendszerváltás utáni demokráciaépítés sikert jelent, addig a magyarok számára inkább csalódást .jpg)
.jpg)
A Scotland Yard kizárta a terrortámadás lehetőségét. 
