.jpg)
Nagy Márton az MNB Jelentés a pénzügyi stabilitásról című elemzését ismertetve elmondta: ezzel együtt egy "stressz forgatókönyv" bekövetkezése esetén várhatóan 0,7-0,9 milliárd eurós pótlólagos tőkeigényre, azaz ekkora összegű tőkeemelésre lenne szüksége a magyar bankrendszernek.
Elmondta: a jegybank az idei makrogazdasági alappályát 290 forint/euró árfolyammal, illetve 3,5 százalékos GDP visszaeséssel számolta ki, ehhez képest a stressz forgatókönyv 15 százalékkal gyengébb forint/euró árfolyammal, és 7 százalékponttal nagyobb GDP visszaeséssel kalkulál.
Nagy Márton elmondta: az esetleges pótlólagos tőkeemelésre elegendő lesz az az összeg, amelyet az országgyűlés törvényben is rögzített a banktámogató csomagban. Ebben 300 milliárd forintot határoztak meg a törvényhozók a hazai bankokban esetleg megvalósított állami tőkeemelésre.
Nagy Márton kifejtette: a magyar bankrendszert tekintve az anyabankok elkötelezettsége, a különböző kormányzati és jegybanki lépések jelentősen javították a hazai pénzintézetek forint- és devizalikviditását. Így a likviditási megfontolások napjainkban már kevésbé befolyásolják a hitelezési döntéseket, a bankok gyakorlatában azonban csökkent a kockázatvállalási hajlandóság. A hazai bankok tőkehelyzete stabil, de a vártnál nagyobb gazdasági visszaesés hatására egyes bankoknak fel kell készülni arra, hogy esetleg szükségük lesz tőkebevonásra - elemezte.
Arról is szólt, hogy az elmúlt évek jelentős banki nyereségei, az ebből visszaforgatott pénzösszegek hatására a hazai bankok ugyan stabilak, de a gazdasági visszaesés, a leértékelődött forintárfolyam, az emelkedő devizahiteltörlesztő-részletek miatt romlik a banki hitelportfóliók minősége, ami kihat a banki jövedelmezőségre és "nyomás alatt tartja a tőkehelyzetet" is.
Elmondta azt is, hogy jelentős gond a háztartások nagyarányú devizahitel-állománya, azt nagyrészt svájci frankban vették fel a háztartások, mintegy 150-160 forint/svájci frank árfolyamnál, azonban napjainkra mintegy 200 forint körül alakul a svájci frank kurzusa, ez hozzávetőleg 25-30 százalékkal is megemelte a havi törlesztőrészleteket az egyes családok esetében.
Eddig 3000 milliárd eurót kaptak
Az Európai Unió tagállamainak kormányai eddig összesen mintegy 3000 milliárd eurót fordítottak a pénzügyi stabilitás megőrzésére a bankoknak nyújtott egyedi támogatások, garanciavállalások, illetve a pénzintézetek tőkefeltöltése révén, közölte az Európai Bizottság. Az összegből 2300 milliárd euró jutott a garanciarendszerekre, 300 milliárd euró feltőkésítési programokra, 400 milliárd euró ad hoc megmentési és szerkezetátalakítási intézkedésekre.
Az állami támogatások tényleges összértéke ennél lényegesen alacsonyabb lesz, különösen azért, mert az állami kezességvállalásokat a költségvetési kiadások csak akkor tartalmazzák, ha a kezességet ténylegesen igénybe vették.
A közlemény kitér arra, hogy a tagállamok és a bizottság összehangolt tevékenységének köszönhetően rövid idő alatt sikerült végrehajtani azokat a megfelelő támogatási programokat és alkalmi intézkedéseket, amelyek a verseny indokolatlan torzulásának veszélye nélkül adnak hathatós választ a pénzügyi válság kockázataira. Tavaly szeptember óta a bizottság több mint 50 – gyakran rekordsebességgel elfogadott – jóváhagyó határozatot hozott.
200 milliónál is többet ad az EBRD az OTP-nek?
Ódzkodnak az állami hitelek kiadásától a bankjaink
Veres: levegőbe beszél az IMF
MTI