Csináljunk kedvet a malackodáshoz!

Ösztönözni kellene a sertéstenyésztők mérsékelt állattartási kedvét a Vágóállat és Hús Terméktanács szerint, ugyanis már a négymilliót sem éri el az országban lévő sertések száma - mondta Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Terméktanács titkára.

Rámutatott: a tenyésztési kedvet azzal lehetne ösztönözni, ha az agrárkormányzat kedvezőbb körülményeket teremtene az állattartóknak, lehetővé téve, hogy a sertéstenyésztők költségei csökkenjenek. Ilyen eszköz a magas hatósági díjtételek, például az állategészségügyi díjak mérséklése.

A hosszú távú fejlesztés egyik lehetőségét már megteremtette az agrárkormányzat különböző uniós pályázatok forrásainak megnyitásával, például a hígtrágya-tárolás megoldásának támogatásával. Ezek a lehetőségek növelik az állattartás hatékonyságát.

Ahhoz, hogy növekedjen a sertésszám Magyarországon, az országba áramló import mennyiségét is csökkenteni kellene - jelezte a szakember. A behozatal pontos mennyisége nem ismert, azonban az idei első fél évben a Magyarországon levágott élő sertéseknek 25-30 százaléka származott külföldről. Ehhez a mennységhez hozzájön a tényleges hús- és kereskedelmi import.

Magyarországon az élő sertés előállításának önköltsége jelenleg 260-280 forint kilogrammonként, az állattartó telep korszerűségétől és az alkalmazott technológiától függően. Ez azonban a mostani magas takarmányárak miatt biztosan 300 forint fölé emelkedik, mivel a sertéstartás költségének 65-70 százalékát a takarmányárak adják.

Az idén a vágások száma nem változott tavalyhoz képest. A múlt évben Magyarországon összesen mintegy 3,8-4,0 millió sertést vágtak. Az idei első hét havi mennyiség 2,5 millió darab, ez időarányosan megfelel a tavalyinak, amelyben benne vannak a külföldről Magyarországra hozott élő állatok is.
 
Kormányzati negyed helyett pénzt az állattartóknak
Az állattenyésztők is válságtól tartanak

MTI