Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke rámutatott: ha ma ugyanakkora méretű és teljesítményű két építő cég közül az egyik 250 millió, míg a másik 1,2 milliárd forint bérköltséggel dolgozik, akkor a kisebb bérhez feketemunka és olcsóbb vállalási ár tartozik.
A magyar építőipar egyik betegsége a szétaprózottsága: Magyarországon folyamatosan közel 100 ezer építőipari vállalkozás működik, tízszer annyi, mint Ausztriában vagy Svájcban - mondta Bajnai Gordon. Ez kihat a lánctartozásra is, hiszen a tőkeszegény és kicsi alvállalkozókkal könnyűszerrel "bánnak el" a fővállalkozók. A helyzet úgy is leírható, hogy a rossz vállalkozások kiszorítják a jókat.
Más oldalról ezt a jelenséget úgy jellemezte Földi Tamás, a Magyar Építőipari Szövetség elnöke, hogy a lánctartozás 90 százalékát az építőipari bűnözés gerjeszti. A 3 millió forint tőkével alapított társaságok 120 millióért vállalják a 150 millió forintos munkát, majd az alvállalkozóikat - miután azok elvégezték a feladataikat - válaszút elé állítják: vagy megelégszenek a járandóságuk 80 százalékával, vagy mehetnek a bírósághoz. Mire a bíróság évek múlva dönt, egy fillért sem kap az alvállalkozó, mert a fővállalkozó cég tulajdonosa már a sokadik cégében teszi ugyanezt.
Ezért javasolta Földi Tamás a Polgári törvénykönyv olyan módosítását, hogy az anyagon és a munkán mindaddig fennmaradjon a szállító, illetve az azt elvégző tulajdonjoga, amíg azt a megrendelő ki nem fizeti. A Büntető törvénykönyv. pedig úgy módosuljon - javasolta az elnök - hogy aki a tulajdonjog-fenntartással terhelt vagyont elvonja, 5 évig terjedő szabadságvesztéssel legyen büntethető.
A konferencián szóba került a jelzálog témája. Az alvállalkozói jelzálogjog érvényesítését az általa is épített házon - arra az időszakra, amíg a fővállalkozó ki nem fizeti őt - már egy ideje engedi a jog, de csak akkor lehet bejegyezni a jelzálogjogot, ha ehhez a fővállalkozó hozzájárul. Eddig nem is került sor bejegyzésre. Gadó Gábor az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakállamtitkára ígéretet tett arra, hogy ezt a szabályt módosítják. Ugyanakkor figyelmeztette a jelenlévőket arra, hogy a parlament előtt fekvő új Ptk.-ban rosszabb a helyzet: abban - a kölcsönösség alapján - a fővállalkozónak is zálogjoga lenne az alvállalkozó vagyonán. Ezt is módosítani kívánják még a jogalkotási fázisban.
Bajnai Gordon bejelentette, hogy hamarosan működni kezd az az internetes portál, amelyen a minisztérium folyamatosan közzé teszi az építési jellegű uniós támogatásokat, valamint az építési közbeszerzéseket. A miniszter vázolta azt is, hogy a jelenleg évi mintegy 2 ezer milliárd forintos teljesítményt nyújtó építőipar a következő másfél két évben ezer milliárd magán, és 1800 milliárd forint uniós támogatású megrendelésre számíthat.
Futó Péter, a Futureal Ingatlanfejlesztő Kft. ügyvezető igazgatója a saját projektjeiken szerzett tapasztalatokról szólt. Kiemelte, hogy jelenleg az 5-10 milliárd forint értékű projektekre nehéz generál kivitelezőt találni. Cége az első alvállalkozók kifizetéséig ellenőrzi a folyamatot. Kifogásolta, hogy a fejlesztő a generál kivitelező költségeit nem vonhatja le a helyi adó alapjából, így 2 százalékkal drágul az építés.
Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter a szakképzés átalakításáról beszélt. A szakmát újra 14 éves kortól tanulnák a fiatalok, a képzés negyedik évében pedig munkahelyen dolgoznak majd, hogy legyen munkatapasztalatuk. Jelenleg ennek hiányában nehéz munkahelyet találniuk a kezdő szakmunkásoknak. A szétaprózott szakképző helyek helyett pedig térségi integrált központok jönnek létre, intézményenként legalább 1500 tanulóval.
Elkezdtünk reménykedni egy jobb életben
Még perel a feltaláló az üvegbeton szabadalmáért
Állami felvásárlásokkal segítik az építőipart
MTI