Direkt marketing: 35 milliárdért tukmálnak

Tavaly 35 milliárd forint volt a direkt marketinggel, személyes megkereséssel foglalkozó mintegy 2.000 cég forgalma, egy évvel korábban ez még csak 28,7 milliárd forintot tett ki - közölte Hivatal Péter, a Direkt Marketing Szövetség elnöke. A Szonda Ipsos legújabb felmérése szerint - amelyet a szövetség megbízása alapján készített - a kiskereskedelmi forgalmat - 2006-ban - a direkt marketing  (DM) 5 százalékkal, 320 milliárd forinttal növelte.

Az európai jogrendszerek két alapelv között választanak. Az opt-in rendszerek pozitív hozzájárulást kérnek, vagyis csak akkor küldhető direkt marketing anyag, ha ahhoz a címzett kifejezetten - előzetesen - hozzájárult. Az opt-out modell ezzel szemben megengedi az anyagok küldését, és a címzett joga, hogy lemondja a további reklámokat.

Az 1995-ben a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről született új törvény az opt-in elven állt, de hagyott három kivételt. Lehetett közvetlen ajánlatot küldeni akkor, ha a címek nyilvános adatbázisból (például telefonkönyvből), az állami lakcím nyilvántartóból, vagy más hasonló tevékenységet végző cégtől származtak.

A reklámtörvény hétfőn elfogadott módosításának első változata a három kivételt törölte volna a szövegből. Ezzel a direkt marketing alól "kihúzták volna a szőnyeget", ami az államnak 60 milliárd forint adó-kiesésként és 5-6 ezer plusz munkanélkülit jelentett volna - vázolta az elnök. Az MSZP és a Fidesz azonban megállapodott, hogy a régi rendszer mellé néhány szigorító elemet helyeznek a törvénybe. Az e-mailben és az sms-ben küldött üzenetekhez előzetes hozzájárulás kell a címzettektől, viszont a levélnél maradt az utólagos hozzájárulás. A lemondás szigorodott, azt ingyenesen kell biztosítani, így a direkt marketing cégnek a küldeményben el kell helyeznie egy válasz-borítékot.

Reklámszemét: ne is álmodjon üres postaládáról

MTI