A miniszterelnök egy pénteki, kormányhivatalnokoknak tartott eseményen egy, a Reuters brit hírügynökségnek nyilatkozó forrás szerint arról tájékoztatott, hogy az újabb program részeként 2012-ben 6 milliárd, míg 2013-ban 3,5 milliárd euróval csökkenne a regionális és helyi önkormányzatok finanszírozása. Az állami minisztériumok 2012-ben 6 milliárd, míg 2013-ban 2,5 milliárd euró megtakarítására kényszerülnének. A helyi vezetők ugyanakkor élesen bírálták a kormány terveit, mivel a helyi hatóságok által felügyelt közlekedés, egészségügy, illetve szociális ellátás rendre a rövidebbet húzta a központi kormányzat elmúlt évi megszorításainál.
Giuseppe Castiglione, az Olaszországi Tartományok Szövetségének vezetője kijelentette, hogy szervezete számára "teljesen igazságtalanok a felvázolt költségvetési intézkedések". "Ha a településekről beszélünk, akkor az a szociális ellátórendszert érinti, ha a tartományokról, akkor az az iskolákat, az iskolák biztonságát és a helyi utakat" - fogalmazott a politikus.
Az egyik vezető londoni gazdasági-üzleti kutatóközpont, a Centre for Economics and Business Research szerint a helyzet: az olasz adósságráta a hazai össztermék 128 százaléka. Jóllehet a Berlusconi-kormány költségvetési politikája feszes, ám nem eléggé az. Ha pedig a piac továbbra is 6 százalék körüli hitelköltséget kényszerít Olaszországra, és a gazdasági növekedés üteme zéró közelében marad, a CEBR számításai szerint a GDP-arányos olasz államadósság-ráta 2017-re 150 százalékig emelkedik. |
Azt egyelőre nem lehet megjósolni, hogy a tervek mennyiben érintenék az olasz nyugdíjrendszert. Korábban Berlusconi koalíciós partnere, az Északi Liga, illetve a legnagyobb szakszervezeti szövetség CGIL is ellenezte a nyugdíjrendszer bevonását a megszorításokba. A lehetséges változások között szakértők a nők nyugdíjkorhatárának emelését, illetve a nyugdíjkorhatár-kedvezmények rendszerének átalakítását látják.
A felfokozott piaci hangulat közepette csütörtökön Berlusconi találkozót tartott Giorgio Napolitano államfővel, illetve Mario Draghi jegybankelnökkel. Aznap Giulio Tremonti, Olaszország gazdasági minisztere egy parlamenti bizottságnak arról számolt be, hogy az Európai Központi Bank (EKB) számos intézkedést kért a bajba jutott déli államtól, így egyebek mellett a szolgáltatási ágazatokbeli verseny fokozására irányuló lépéseket, illetve a merev munkaerő-piaci szabályozás rugalmasabbá tételét.
Elemzők szerint az EKB "kérése" kvázi annak az ára, hogy a frankfurti szervezet a hét elején - a jelentősen megnőtt olasz kötvényhozamok csökkentése érdekében - elkezdett olasz állampapírokat venni a másodlagos kötvénypiacon. Ennek hatására a 10 év lejáratú papírok hozama a hét eleji, 6 százalék feletti szintről 5 százalék alá süllyedt péntek délutánra.
MTI, Privátbankár