.jpg)
Rámutatott: nem a buszvezetők keresnek a legjobban a vállalatnál, hiszen van olyan felsővezető, aki évente 40 millió forintot keres, de a sztrájkbizottság elnöke ismer olyan főosztályvezetőt, akinek évi 30 millió forint a jövedelme.
Földényi György kifejtette, hogy sztrájkőröket állítanak ki az esetleges szeptember 4-i sztrájk idejére minden telephelyen. A sztrájkőrök feladata lesz a munkahelyre beérkező kollégáik irányítása, informálása, illetve arra is figyelnek majd, hogy semmilyen atrocitás ne érhesse a sztrájkolókat. Minden telephelyen annak nagyságától és a dolgozók számától függően állítják ki a sztrájkőröket, de 10-20 főnél sehol sem lesznek többen - tette hozzá.
A sztrájkbizottság elnöke elmondta, hogy a BKV jelenlegi kommunikációja mellett számítanak atrocitásokra, hiszen a munkáltató eddig minden lehetséges törvényt megszegett és a szakszervezetek szeretnék a munkavállalóikat megvédeni.
Földényi György közölte, a szerdai tárgyaláson sem sikerült megegyezni az elégséges szolgáltatásról, illetve az idei bérfejlesztésről. Az álláspontok nem is közeledtek - tette hozzá.
A BKV Zrt. szerda délután közölte: nem vezettek eredményre a BKV Zrt. és a szakszervezetek képviselői között az elégséges közlekedési szolgáltatás biztosításáról szóló mai tárgyalások sem. A szakszervezetek csupán azt vállalnák el, hogy a szeptember 4-ére tervezett sztrájk idején 13.00 órakor indítanák az első metró- és kisföldalatti szerelvényeket. A felszíni közlekedésben azonban 13.00 órától csupán a munkafelvétel kezdődne meg. Az elégséges szolgáltatás mértékéről szóló tárgyalások a héten tovább folytatódnak.
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) elnöke előzőleg közölte: a BKV Zrt. vezetése - személy szerint a vezérigazgató úr - bértárgyalási álláspontja tarthatatlan. A törvényességet sértő intézkedései (sztrájknévsor, toborzás) nagymértékben lerontotta a megállapodás esélyét - áll a közleményben. Demszky Gábor magatartása, tétlensége is akadályozza a megállapodás létrejöttét, ezért a konfliktus miatti felelősségben kénytelen osztozni a város főpolgármestere.
A működőképessége határán álló BKV-nak nincs forrása a béremelésre - jelentette ki a főpolgármester korábban. Demszky Gábor, azt követően beszélt erről, hogy a cég vezetésétől tájékozódott a jövő keddre tervezett esetleges sztrájk következményeiről. Felhívta a figyelmet, hogy ha a BKV nem tudja tartani az üzleti tervét, akkor a következő években még több dolgozót kell elbocsátaniuk, "leépítések lesznek és szolgáltatásai ellehetetlenülhetnek".
A főpolgármester elmondta, 2004 óta mintegy 41 százalékos béremeléssel lehet számolni a BKV-nál átlagosan". Magyarországon nincs még egy olyan közszolgáltató vállalat, ahol ilyen szintű béremelés történt ez idő alatt - tette hozzá. A BKV-dolgozók átlagbére 220 ezer forint, a járművezetőké 226 ezer forint, míg az ugyanilyen munkát végző Volán-buszsofőrök átlagos bére 170 ezer forint - ismertette.
Mint mondta, a városnak óriási kárt okozna a tömegközlekedés leállása. "Ha a BKV leáll, akkor ez óránként egymilliárd forintos veszteséget okozhat az országnak" - figyelmeztetett. A városvezető szerint számolni kell azzal is, hogy sztrájk esetén a tűzoltók, a rendőrök, a repülésirányítók, a tanárok, a kórházi dolgozók nem jutnak el a munkahelyükre.
A minimális szolgáltatás biztosítása azért fontos, hogy "kevesebb ember haljon meg, kevesebb vagyoni kár (...), katasztrófa keletkezzen a városban". A szakszervezetek "nulla százalékos" szolgáltatási javaslatáról azt mondta, az "veszélyezteti az élet- és a vagyonbiztonságot". Közölte, hogy számít az érdekképviseleti vezetők megértésére. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az üzemi tanácsi és a szakszervezeti vezetők érdekeltek az idei és a jövő évi újraválasztásukban is. "Ez nem érdekmentes eszmecsere, hanem az egyik fél azon túl, hogy szolgálja a szakszervezeti tagság érdekeit (...), a saját érdekeire is gondol" - fogalmazott.
A városvezető továbbá elismerését fejezte ki, és köszönetet mondott a BKV dolgozóinak azért a munkáért, amit "igen nehéz körülmények között" végeznek. Kitért arra is, hogy nem tartja valószínűnek, hogy a főjegyző a sztrájk napjára kötelező iskolai szünetet rendelne el.
A munkavédelmi főfelügyelőséghez fordult a Liga
Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséghez (OMMF) és a Fővárosi Közgyűléshez fordult a Liga szakszervezetek a BKV ZRt.-nél kialakult helyzet miatt - közölte Gaskó István. A közlemény szerint a LIGA Szakszervezetek az OMMF-nek címzett beadványában aggályosnak értékelte, hogy a BKV Zrt. a szakszervezetek által meghirdetett, szeptember 4-ére tervezett sztrájk idejére hirdetés útján toboroz buszsofőröket.
A szakszervezet felhívta a figyelmet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény rendelkezéseire. Ennek alapján a munkáltató a munkavállalót csak olyan munkával bízhatja meg, amelynek ellátására rendelkezik a biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal.
A LIGA Szakszervezet kérdésesnek tartja, hogy a BKV Zrt., az idő rövidsége miatt a hirdetésre jelentkező munkavállalókkal eleget tud-e tenni a törvényben foglalt, elsősorban a biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítására vonatkozó kötelezettségeinek - áll a közleményben.
A szakszervezet kérte, hogy az OMMF folytasson azonnali munkavédelmi hatósági ellenőrzést a BKV Zrt.-nél, melynek során vizsgálja ki, hogy a munkáltató - az esetleges sztrájk idejére alkalmazott munkavállalók esetében - eleget tesz-e az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatainak és kötelezettségeinek teljesítésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek.
Semmi közeledés, marad a toborzás (hanganyag)
Százötvennyolc bátor jelentkező
BKV-s tárgyalások: nem adják fel
Negyedike egyre jobban kísért
MTI