A gazdasági válság egyik következménye a munkavállalók pszichés terheltsége és az ebből eredő egészségkárosodás
Az Egészségügyi Világszervezet statisztikái és hazai kutatások egyértelműen alátámasztják, hogy a munkavállalók egészségi állapota 73%-ban befolyásolható tényezőktől függ. Előbbi arány legnagyobb hányadát az életmód teszi ki, amelyet a környezeti tényezők és az egészségügyi rendszer követnek.
A Stabilitás Pénztárszövetség Egészségpénztári Tagozata hangsúlyozza, hogy a kiútban nagy szerepe van az önkéntes egészségpénztári szolgáltatásoknak.
Magyarországon – az európai uniós átlagához képest – jelentős hátrányban vagyunk, mind a várható élettartam, mind az egészségmegőrzés területein. A gazdasági válság nemcsak a munkavállalók gazdasági kilátásait rontották, hanem a dolgozók egészségügyi állapotát is.
A lakosság egészségi körülményeire és ennek következtében a gazdaság versenyképességére hatással van az egészségügyi szolgáltatások minősége, korszerűsége és az egészségügyi kiadások szerkezete is. Az egészségügy hatékonyságának növelése mellett a hangsúly áthelyeződött a megelőzésre, valamint a lakosság egészséges életmódra nevelésére.
Magyarországon az egészségügy finanszírozására költött összegek aránya a GDP-ben (6,2%) hasonlóan alakul a fejlett európai országok szintjéhez képest. Ennek ellenére a magyar egészségügyi mutatók lényegesen rosszabbak a gazdasági fejlettségünk alapján elvárhatónál: a legtöbb egészségügyi indikátor terén az Európai Unió országai között az utolsó helyet foglaljuk el. Hazánkban a várható élettartam a legalacsonyabb az Európai Unió tagországai közül a férfiak (69,2 év) és a nők (77,3 év) esetében. A legveszélyeztetettebb korosztály a 25–64 év közötti aktív korú férfiak, akik közül kétszer annyian halnak meg idő előtt, mint az Unió országaiban.
Tekintettel azonban arra, hogy többek között a kedvezőtlen demográfiai tendencia miatt is egyre csökkent a társadalombiztosítási kiadások állami finanszírozottsága, a növekvő kiadások egyre inkább az egyént terhelik. És ez a tendencia a jövőben még inkább fel fog erősödni. A hazai egészségügyi kiadások jelenlegi szerkezetében ráadásul az a fő probléma, hogy az egészségügyi magánkiadások nagyrészt az egyéni kockázatot jelentő out of pocket jellegűek.
A hazai egészségügyi rendszert 1994-től egészíti ki az önkéntes egészségpénztári szolgáltatás. Az egészségpénztári szolgáltatások célja az egészség és a munkaképesség megőrzésének elősegítése, a prevenció, valamint az egészségtudatos életmód kialakításának megteremtése. A társadalom egészségtudatosságának támogatása érdekében a szolgáltatások körében kiemelt szerepe van a szűrőprogramoknak, valamint az életmódterven alapuló személyre szóló életvezetési javaslatoknak. Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség Egészségpénztári Tagozatának elnöke elmondta: „2008-ban az egészségpénztári felhasználások 97%-a, azaz közel 39 milliárd forint irányult kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásokra. A szolgáltatások igénybevétele egyértelműen emelkedő tendenciát mutat az elmúlt években, és az egészségpénztáraknak egyre nagyobb szerepe van az egészségügyi szolgáltatások területén: a társadalombiztosítási kiadások 100 ezer forintját átlagosan 51 ezer forinttal egészítették ki tavaly a pénztári tagok.”
A jövő évtől a kormány, a hosszú távú megtakarítási célokat támogatva a béren kívüli juttatások közül az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulást a kedvezményes adózási körbe sorolta. A kedvezményes 25 százalékos adóteherrel az egészségpénztári befizetés még mindig kiváló lehetőség a munkáltatók kezében, hogy természetbeni juttatással emeljenek a munkavállalók jövedelmén. A munkáltatói egészségpénztári befizetésekkel a munkavállalók egészségügyi kiadásait finanszírozhatják, elősegítve ezzel a dolgozók egészségmegőrzési törekvéseit. Az egészségpénztári megtakarításokkal a tagok finanszírozhatják egészségük megőrzésére, betegségük megelőzésére illetve gyógyulásukra irányuló szolgáltatásokat. A tagok a munkáltatói hozzájárulást kiegészíthetik egyéni befizetéssel is, illetve annak hiányában is teljesíthetnek egyéni befizetést, melynek – igen kedvezően – 30%-át az szja-jukból a pénztárba visszaigényelhetik és elkölthetik.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
A gazdasági válság egyik következménye a munkavállalók pszichés terheltsége és az ebből eredő egészségkárosodás 
A Scotland Yard kizárta a terrortámadás lehetőségét. 
