A magyar pénzügyi rendszer stabil, de ennek hosszú távú fenntartásához megfelelő háttérre van szükség - jelentette ki Veres János napirend előtt.
A magyar pénzügyi rendszer stabil, de ennek hosszú távú fenntartásához megfelelő háttérre van szükség - jelentette ki Veres János pénzügyminiszter napirend előtt az Országgyűlésben.
"A magyar pénzügyi rendszer stabil, ugyanakkor szükség van arra, hogy ezt a stabilitást hosszú távon fenntarthassuk, hogy a magyar családok és magyar vállalkozások, a magyar adófizetők folyamatos fizetőképessége biztosított legyen" - mondta a politikus.
Hozzátette: ennek érdekében az eddig meghozott intézkedéseken túl további, stabil hátteret jelentő kapcsolatfelvételekre volt és van szükség a következő napokban is.
A Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által kezdeményezett keddi egyeztetésről azt mondta, az eddig folyamatokról, a megszületett megállapodásokról és a következő napok tárgyalásairól tájékoztatják a parlamenti pártokat.
Veres János utalt arra, hogy Magyarország felvette a kapcsolatot az Európai Unióval, az Európai Bizottság elnökével, valamint a meghatározó tagországok vezetőivel.
Fontos az, hogy Magyarország számára "biztonságos kapu" álljon nyitva, ez az Európai Uniót és más nemzetközi pénzintézeteket, az IMF-et, az EBRD-t és más, az országgal együttműködő intézmények támogatását jelenti - fűzte hozzá.
Az átdolgozott 2009-es költségvetési törvényjavaslattal összefüggésben elmondta, hogy a világpiacon, az Európai Unióban bekövetkezett változások miatt egyre újabb információk birtokában kell készíteni a makroelemzéseket, ezek ahhoz szükségesek, hogy "az utolsó pillanatnak megfelelő, legvalószínűbb változatban tudjuk majd az Országgyűlésben a költségvetést elfogadni".
Varga Mihály (Fidesz) arról beszélt, hogy szerencsés lett volna, ha a pénzügyminiszter tájékoztatta volna a parlamentet arról, milyen megállapodást készít elő a kormány a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), valamint az Európai Unióval. Magyarország az elmúlt tíz esztendőben nem szorult az IMF segítségére - jelentette ki. A fideszes politikus feltette a kérdést: miért Magyarország az első európai uniós tagország, mely igénybe veszi az IMF segítségét?
Kiemelte, hogy a már átdolgozott költségvetési javaslatot is vissza kell vonnia a kormánynak, és még egyszer át kellene dolgoznia. Az új költségvetésnek három alapelemre kell épülnie: a szociális biztonságra, a pénzügyi egyensúlyra és a gazdasági növekedésre - tette hozzá Varga Mihály.
A pénzügyminiszter válaszában azt mondta, nem tíz évvel, hanem valószínűleg 79 évvel kerültünk vissza az időben. Az 1929-es világgazdasági válsághoz hasonló helyzet alakult ki most - jelentette ki Veres János. A PM vezetője szerint a nemzeti csúcs legfontosabb üzenete az volt, hogy az ország stabilitásához szükséges döntések meghozatalában együtt kell a pártoknak részt venni.
Fodor Gábor (SZDSZ) kiemelte: az ország rendkívül súlyos helyzetbe került. Mint kifejtette, a válság miatt munkahelyek tízezrei szűnhetnek meg rövid időn belül, a devizahitelesek pedig súlyos törlesztési problémákkal nézhetnek szembe. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon még nem tudatosult, milyen nehéz helyzetben van az ország.
A liberális képviselő azt mondta, a Nemzetközi Valutaalap sokat tud segíteni az országnak, Magyarországnak azonban a reformokat magától kellene végrehajtania, és nem kellene megvárnia a segítséget. A reformokról, mint például a plafontörvény, nem lehet lemondani - tette hozzá. Fodor Gábor szerint a kormánynak rendszeresen tájékoztatnia kell a kormánynak a parlamenti pártokat a Nemzeti Valutaalappal történő tárgyalásról.
Gúr Nándor (MSZP) arról beszélt, hogy ha pénzügyi válság van az országban, akkor annak a gazdaságban is vannak kihatásai. Szerinte azt kell elérni, hogy Magyarországon ne segélyből, kiszolgáltatott módon éljenek az emberek.
A szociális és munkaügyi miniszter válaszában elmondta: a gazdasági minisztériummal együtt a szociális tárca egyeztetett a vállalatok és munkahelyek védelméről. Olyan intézkedéseket szeretnének hozni, amelyek a meglévő munkahelyek védelmét szolgálják - tette hozzá Szűcs Erika.
Dávid Ibolya (MDF) felszólalásában kiemelte: a pénzügyi válság erősen legyengült állapotában érte a magyar gazdaságot. Szerinte ideje lenne belátni, hogy az MSZP, a Fidesz és az SZDSZ által megszavazott 100 napos program következményét, a pazarlás árát most kell megfizetnie az országnak.
Mint kiemelte, azért kell ma a közalkalmazotti és köztisztviselői bérek 2008-as szinten tartásáról, a bónuszok, jutalmak egy éves felfüggesztéséről beszélni, hogy néhány hónapon belül ne tömeges leépítésekkel és bércsökkenésekkel kelljen szembenéznie az országnak. Azért kell a 13. havi nyugdíj egy éves felfüggesztéséről beszélni, hogy később ne az egy hónaptól a tizenkét hónapig járó havi nyugdíj elmaradása legyen a téma - hangsúlyozta Dávid Ibolya.
Horn Gábor (SZDSZ) Dávid Ibolyának válaszolva azt mondta, "én szívesen bocsánatot kérek, hogy ha segít ezen az ügyön, de attól félek, hogy ez a bocsánatkérés önmagában ezt a pénzügyi válságot semmilyen formában nem oldja meg". Szerinte mindenkinek megvan a maga szerepe abban, hogy Magyarország ma ott tart, ahol. Utalt arra, hogy reformok maradtak el. Horn Gábor óvott attól, hogy "fűnyíró elvű lépéseket" tegyenek, ehelyett meg kell nézni, hol lehet valódi, reformértékű lépéseket kezdeményezni.
Kovács Tibor (MSZP) szerint a pénzügyi válság méretei nem voltak előreláthatóak. Mint mondta, frakciója szerint a kormány és a pénzügyi tárca intézkedéseit időben megtett és megfelelő lépéseknek tartja.
A szocialista képviselő szerint az EU-ban is erősödik az összefogás gondolata, vagyis az, hogy csak egységes lépéssekkel lehet a válságot kezelni.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A magyar pénzügyi rendszer stabil, de ennek hosszú távú fenntartásához megfelelő háttérre van szükség - jelentette ki Veres János napirend előtt. .jpg)
.jpg)
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
