Egymillió munkahely: senki sem ígért akkorát, mint mi

Az EU2020 stratégiához kidolgozott Nemzeti Reform Programmal kapcsolatban Cséfalvay Zoltán elmondta, hogy április 15-én Magyarország a véglegesített változatot elküldte az Európai Bizottságnak, az Európai Tanács ajánlásokat ad majd a tagországoknak.

Az EU2020 programhoz kapcsolódó hazai reformok alapja a Széll Kálmán terv, amely kimondja: a magyar társadalom legnagyobb ellensége az adósság - fogalmazott Cséfalvay Zoltán. A kiadások levágása, befagyasztása és a válságadók bevezetése teszik lehetővé a hiánycél tartását. A válságadók kivezetése után stabilizálódhat a költségvetés, Magyarország időt és lehetőséget kap a reformok véghezvitelére. Ehhez politikai akaratra és erőre, stabil költségvetésre, valamint időre és világos értékrendre van szükség - fogalmazott az államtitkár. A kormány a munkahelyteremtés és a munka becsületének visszaálltása mellett tett hitet - mondta.

A munkahelyteremtéssel kapcsolatosan igencsak ambíciózus célokat tűzött ki a kormány: kisebb derültséget váltott ki a hallgatóságban az a grafikon, amelyen az uniós tagállamok foglalkoztatási ráta növelésére irányuló nemzeti vállalásai szerepelnek egymás mellett, jól összehasonlíthatóan. Szemmel látható, hogy a magyar vállalás messze a legbátrabb a nyilatkozó tagállamok között; a 2009-es szám és a 2020-as ígéret között a különbség Cséfalvay Zoltán szerint épp egymillió munkahely.

A foglalkoztatási ráta növelésére irányuló nemzeti vállalások (foglalkoztatás szintjének emelése a 20-64 éves népesség körében)

Cséfalvay Zoltán felhívta a figyelmet: az állam dolga nem az, hogy a vállalásokat önmaga teljesítse - 1 millió munkahelyet teremtsen, vagy "ész nélkül" pumpálja a tőkét az innovációra. Az állam feladata ezzel szemben az, hogy olyan körülményeket teremtsen, amelyek lehetővé teszik azt, hogy a vállalkozások teljesítsék a kitűzött célokat.

Konkrét javaslatok: csökkentsék a bürokráciát, ne szinkronizálják a filmeket

A szakmai rendezvényen Ábrahám László, az NI Hungary Kft. vezérigazgatója Gondolatok a Nemzeti Reform Programról címmel tartott előadásában gyakorlati oldalról közelítette meg a programban leírtakat. A tervek sok helyes célkitűzést és ambíciózus elképzeléseket tartalmaznak, számos részlet azonban kidolgozatlan maradt, márpedig az ördög általában ezekben bújik meg - véli az elektronikai ipari szakember.

A foglalkoztatásbővítéssel kapcsolatban Ábrahám László elmondta: a hazai kis- és középvállalatok rendkívül rossz hatékonysággal működnek a multikhoz képest, a hatékonyság javulása esetén nemhogy létszámbővtésre, hanem éppenhogy elbocsátásokra kellene sort kerítenie a racionálisan gondolkodó döntéshozóknak - hacsak nem jutnak a jelenleginél ötször nagyobb piachoz. Ezt az ellentétet valahogy orvosolni kell.

A cégvezető kiemelte az adminisztrációs kötelezettségek csökkentésének szükségét: egy paksamétát lobogtatva elmondta, 14 papírt kell kitölteniük akkor, ha valaki távozik a cégtől; a foglalkoztatás dokumentálása terén meglévő bürokráciát vissza kell szorítani.

A munkaerőkínálat minőségének javítása érdekében a nyelvi oktatásra már az óvodában is szükség van - véli Ábrahám. Az össztársadalmi nyelvismeret javítása érdekében véleménye szerint fel kellene hagyni a filmek szinkronizálásával: ennek eredményeként a gyerekek vagy megtanulnának angolul, vagy megtanulnának rendesen olvasni, ha érteni szeretnék, mi történik a képernyőkön.

Ábrahám László szerint a kutatás-fejlesztés területén Magyarországon túl sok olyan "segítő szervezet" van, amely leginkább a saját jövőjének fenntartását tartja szem előtt. Csökkenteni kell az ilyen intézmények, a "megélhetési innovátorok" számát. Szükség lenne a K+F kiadások egyértelmű definiálására is, továbbá az innovációs láncban a végterméket kellene meghatározni, és ezzel befejezni folyamatot. Új beruházások esetén az állami támogatás feltételéül meghatározott összegű kutatás-fejlesztés vállalását kellene megszabni - sorolta Ábrahám.

A NI vezetője az oktatási rendszerrel kapcsolatban elmondta: a vonzó internetes világgal a gyerekek már az iskola előtt megismerkednek, ez a világ élesen szemben áll a "dohos, poroszos" oktatási módszerekkel. Szerinte lexikális tudás helyett a kompetenciákat kellene fejleszteni, a problémamegoldó készséget. Úgy véli: be kellene vezetni a kötelező nyári munkát 12 éves kortól, valamint a kötelező nyelvoktatást.

Ábrahám László ezek mellett a devizahitelesek kérdésének rendezését, a kkv-k hitelezésének beindítását, az állami szektorban valódi teljesítményértékelési rendszer bevezetését, valamint a társadalmi mobilizáció serkentését (bölcsődék, óvodák, bérlakások építését) sürgette a Joint Venture Szövetség által a Commerzbank támogatásával rendezett eseményen.

Privátbankár - Gáspár András