Egységben az erő... meg a vagyonkezelés

A PM szerint az új vagyontörvény alapvető célja és legfőbb érdeme az, hogy egységes alapokra helyezi az eddigi, esetenként széttagolt állami vagyonkezelést, vagyongazdálkodást.

A Pénzügyminisztérium államtitkára szerint a vagyontörvény szeptember 25-i hatályba lépését követően lehet csak érdemben beszélni arról, hogy a miniszterelnök kit jelöl majd a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elnökének, illetve tagjainak. Tátrai Miklós erről a pénzügyi tárca sajtóbeszélgetésén szólt, amelyen elemezte azt, hogy a vagyontörvény hatályba lépését követően milyen változások várhatóak az állami vagyongazdálkodás terén.

Elmondta: a jelenlegi vagyongazdálkodással foglalkozó szervezetek, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt., a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, illetve a Nemzeti Földalapot kezelő szervezet ez év végéig tevékenykednek. Az idei utolsó negyedévben azonban gyakorlatilag feláll az új vagyonkezelő intézmény, amely összességében a mostani 3 szervezethez képest kétharmados létszámmal fog dogozni a következő év január 1-jétől.

Tátrai Miklós közölte azt is, hogy jelenleg az állami vagyon könyv szerinti értéke mintegy 10 ezer milliárd forint, de piaci értéke vélhetően ennél magasabb, a tényleges vagyonkatasztert, illetve a piaci érték meghatározását a következő évben szeretnék elvégezni. Az új vagyontörvény alapvető célja és legfőbb érdeme az, hogy egységes alapokra helyezi az eddigi, esetenként széttagolt állami vagyonkezelést, vagyongazdálkodást - hangoztatta az államtitkár.

Tátrai Miklós elmondta: az elmúlt tíz évben minden egyes kormány hozzáfogott ahhoz, hogy megalkosson egy, a mostanihoz hasonló vagyontörvényt, a cél minden esetben az volt, hogy az állami vagyon könyv szerinti értékét felmérjék, illetve hogy a vagyongazdálkodást a piaci körülmények alapján valósítsák meg. Az egyik legnagyobb gond azonban az volt Tátrai Miklós szerint, hogy a három legjelentősebb állami vagyonkezelő, illetve az egyes tárcák vagyonkezelő cégei, szervezetei más-más elveket alkalmaztak, ez az új szervezet megalakulásával megszűnik, az állami vagyonkezelés egységes alapokon valósul majd meg.

Tátrai Miklós egy másik jelentős problémának nevezte azt, hogy mindezidáig a vagyonkezelés számos esetben ingyenesen zajlott. Ezzel az volt a gond, hogy a vagyonkezelőt az ingyenes kezelés nem ösztönzi az állami vagyon értékének, állagának megőrzésére, vagy esetleg az érték növelésére.

Az államtitkár kifejtette: az új törvény bevezeti majd a bérleti jogviszonyhoz kötött vagyonhasználatot, ez segít majd abban a folyamatban, hogy tényleges értékén állapítsák meg egy-egy vagyonelem árát, és ehhez igazítsák annak bérletét. A jövőben a költségvetésből biztosítják majd az esetleg bérbe vett ingatlanok, vagy más tulajdonok bérleti díját, így az ezzel kapcsolatos kiadás az érintett állami szervezet számára nullszaldós lesz.

Tátrai Miklós nyomatékosította: az elmúlt időszakban sok félreértés látott napvilágot a tekintetben, hogy a hatályba lépő vagyontörvény a még állami tulajdonban lévő vagyon közeljövőben megvalósítandó eladását vetítené előre. Az államtitkár szerint szó sincs erről, sőt, az állami vagyon eladása nemhogy könnyebb nem lesz, hanem bizonyos tekintetben nehezedik az értékesítés. Az új törvény ugyanis lehetőséget ad például a parlamentnek arra, hogy bármelyik, még állami tulajdonban lévő vagyon értékesítését megtiltsa.

Az államtitkár szólt arról is, hogy a még jelenleg működő állami vagyonkezelők közül a szervezeti mintát leginkább az ÁPV Zrt-nél alkalmazott modellről vették, például az ÁPV Zrt-nél működő ellenőrző bizottsághoz hasonló ellenőrző testület jön létre.

Egy kérdésre válaszolva elmondta: arról sincs szó, hogy a vízbázisokat értékesíthetővé tenné a törvény, csupán az üzemeltetési jogot gyakorló cégek lesznek majd eladhatók. Magyarországon jelenleg mintegy 400 ilyen cég működik, ebből jelenleg öt van állami tulajdonban.
 

Fidesz: A privatizáció kiszolgáltatottá teszi az országot

A Fidesz szerint a nemzeti vagyon eladása a szociális válság további mélyülését fogja eredményezni, hiszen emelkedni fog számos közszolgáltatás ára - mondta a párt szóvivője. A nemzeti vagyon elherdálása olyan területeken enged kizárólagos teret a profitérdeknek, ahol annak nincs semmi keresnivalója - fogalmazott Szijjártó Péter. Hozzátette: a közszolgáltatások terén sokkal inkább a szolidaritásnak és a kölcsönös, közös felelősségvállalásnak kell dominálnia, sem mint az egyszerű profitérdeknek.

A pártszóvivő kifejtette, hogy a parlament kormánypárti többsége által elfogadott vagyontörvény lehetővé teszi számos közszolgáltatást nyújtó társaság privatizálását, így várhatóan emelkedni fog a víz, az energia ára és nőni fognak a postai díjak tarifái is. Szijjártó Péter hangsúlyozta: a közelmúltban a környezetvédelmi és vízügyi tárca egyik tisztségviselője is elismerte, hogy a vízművek privatizálása után 50-100 százalékkal fog emelkedni a víz díja. Ami pedig az energia árát illeti - folytatta a szóvivő -, az "belátható időn belül ismét nőni fog".

A nemzeti vagyon eladása ellentétes a nemzeti érdekkel, az emberek érdekével - hangsúlyozta a Fidesz szóvivője. Mint elhangzott, a tapasztalatok azt mutatják, eddig egyetlen privatizációs döntés sem hozta meg azt az eredményt, amit elvártak tőle, azaz a kormány hiába adta el a nemzeti vagyon jelentős hányadát, a gazdasági mutatók nem javultak, sőt "sereghajtók vagyunk számos mutatóban" az EU-n belül és a gazdasági növekedés is befulladt.
A fideszes politikus szerint a privatizáció kiszolgáltatottá teszi az országot, utat nyit Magyarország kisemmizéséhez. Úgy vélte, e törvény elfogadásával a kormány hosszú távon is elveszítette annak lehetőségét, hogy megvédje az embereket.

Ott az államfői szignó a vagyontörvényen
Fidesz: a vagyontörvénnyel kisemmizik az országot
Mondjunk nemet - ezt kérik hatvanketten

MTI