Eláruljuk, hogyan működik egy sikeres állami vállalat!

Globális felmérést készített az Ernst & Young, a világ egyik legnagyobb könyvvizsgáló és tanácsadó cége arról, hogy vajon jó gazda-e az állam, milyen hatékonysággal működnek az állami vállalatok, és hogy az állampolgárok, hogyan vélekednek ezen cégek szolgáltatásairól. A felmérést a cég szakértői ajánlásokkal egészítették ki, amit a magyarországi leánycég a kormányzathoz is eljuttat majd - hangzott el a tanulmány budapesti bemutatóján.

A tanulmány megállapítja, hogy az állami vállalatok szerepe felértékelődött a válságban, ugyanakkor ezeknek a cégeknek át kell alakítaniuk felépítésüket és üzleti modelljüket, hogy hosszú távon is sikeresek lehessenek. - mondta el Bindics Judit nemzetgazdasági igazgató. A legtöbb vizsgált országról elmondható, hogy a lakosság szerint az állami vállalatok fontos szereplői a gazdaságnak, ugyanakkor az is igaz, hogy a lakosság nem elégedett ezekkel a cégekkel.

Ha Magyarországot nézzük, azt találjuk, hogy a megkérdezettek 70%-a fontosnak tartja az állami vállalatok jelenlétét, de csak 35% gondolja, hogy azok jobb minőségű szolgáltatást nyújtanak, mint magántulajdonban lévő szektortársaik. A hatékonyság kérdésében a magyarok véleménye meglehetősen egyöntetű, 69%-uk gondolja úgy, hogy a privát cégek jóval hatékonyabban működnek, mint az állami tulajdonú társaik.


Holott valamennyi országra igaz, hogy az állami cégek a stratégiailag fontos iparágak védelmének és az olyan infrastruktúra-elemek minőségi garanciájának fő elemei maradnak, mint a villamosenergia-termelés, a közműhálózatok vagy közlekedés (az összes országból összesített rangsort lás keretes írásunkban).

Ahol az államnak szerepe van A globális összeállításból kiderül, hogy a válaszadók sorrendben a következő szektorokban tartották fontosnak a határozott állami szerepvállalást: 1. hadügy és nemzetvédelem; 2. közösségi közlekedés infrastruktúrája; 3. energiatermelés és annak infrastruktúrája; 4. közlekedés; 5. postai szolgáltatások; 6. repterek és légtér; 7. biotechnológia; 8. gyógyszeripar; 9. bankszektor; 10. biztosítás.

A tanulmány megállapítja, hogy a GDP-hez való hozzájárulás és befektetési hányad arányában a magas vagy közepes jövedelmű országokban az állami vállalatok aránya alacsonyabb (jellemzően az angolszász országokról van szó). Nem is meglepő, hogy ezen országokban a válaszadók többsége szerint a legnagyobb iparágak cégeit nem az államnak kell összefognia és irányítania. Ennek a csoportnak az egyik mintapéldája az Amerikai Egyesült Államok, ahol a válaszadók csak 35%-a tartotta fontosnak az állami szerepvállalást a nagyobb szektorokban.


A politikai befolyás inkább fék?

Az Ernst & Young arra is kíváncsi volt, hogy a lakosság szerint az állami vállalatok mennyire függnek a politikától. A válaszadók nagy többsége szinte mindenhol azt válaszolta, hogy van szoros kapcsolat. A legalacsonyabb értéket Németországban mérte a cég, ahol "csak" 82% mondta, hogy a közcégek erősen függnek a politikától. Magyarországon ez az arány igen magas: 92% gondolja így, minket e tekintetben csak Kína, India, Injdonézia, Dél-Afrika és Dél-Korea előz meg.

Az állami vállalatoktól a lakosság kiszámíthatóságot és jól szabályozott árakat vár el, ezen túlmenően pedig számos országban tapasztalható, hogy meg kell felelniük bizonyos társadalmi (szociális) illetve környezetvédelmi elvárásoknak is, az üzleti célok elérése mellett. Mégis azt tapasztaljuk, hogy a legtöbb vizsgált országban ezek a vállalatok nem tudják elérni a magánszféra jövedelmezőségét, annak hatékonyságát. Az Ernst & Young szerint ugyanakkor az a közvélekedés, hogy ez lehetetlen, tévedés - mondta el a sajtótájékoztatón Bindics Judit igazgató.


Négy pont, amivel az állami cégek versenyképesek lehetnének

A cég szakértői szerint négy dolog szükséges ahhoz, hogy az állami cégek hatékonyan vehessék fel a versenyt a magán szektor szereplőivel, Bindics szerint ugyanis a jól működő céget a munkaszervezés és válalaltirányítás módja különbözteti meg a társaitól, nem pedig a tulajdonosi háttere.

Ezek szerint az állami cégek igazgatótanácsaiba jól felkészül szakembereket kell ültetni, akik felelősségrevonhatóak, és átláthatónak, ellenőrizhetőnek kell lennie a vállalatvezetésnek. E tekintetben az állami cégek nyugodtan tanulhatnának a magánszféra szereplőitől.

Világosan ki kellene jelölniük egy stratégiát, megfogalmazni egy küldetést ezeknek a cégeknek. Havas István vezérigazgató szerint egy állami cégnek tudatában kell lennie ennek, hogy mi a hosszú távú társadalmi értéke és szerepe. Ez alapján kell meghatározni a stratégia célkitűzéseket 2-3 éves viszonylatban - egészítette ki Bindics. A stratégiát persze a kormányzattal együtt kell meghatározni, de az Ernst & Young szerint ezután a politikának el kell engednie a vállalatirányítás kezét, és hagyni hogy dolgozzanak. Az állandó politikai kontroll árthat a cég jövedelmezőségének. Bár a politikai befolyás fogalmát Havas igyekezett árnyalni. Szerinte, ha az aktuális kormányzat a hosszú távú célkitűzéseket kéri számon egy köztulajdonú cégen, azzal nincs gond. "Ha személyes és rövid távú érdekek jelennek meg, az a probléma, ezt kell elkerülni" - mondta a cég vezérigazgatója.

Továbbá nagyobb hangsúlyt kell fektetniük az innovációba is, amihez hozzátartozik a dolgozók tehetségkutatása is. Illetve a sikeres vállalat irányításnak része az alaposan kidolgozott CSR-stratégia is - fejezte be a felsorolást Bindics.

Ezek a tényezők azért is fontosak, mert az állami vállalatoknak versenyezniük kell a piaci szereplőkkel, nem élvezhetnek előnyt - szögezte le Havas a sajtótájékoztató végén. Az Ernst & Young a tanulmányt elküldi a kabinet részére is. 

Privátbankár - Zsiborás Gergő