A munkaviszony megszűnésének, megszüntetésének témaköre meglehetősen komplex
A munkaviszony megszűnésének, megszüntetésének témaköre meglehetősen komplex. A kérdéskört elsősorban a Munka törvénykönyve taglalja meglehetős részletességgel, egyes speciális esetekben azonban még további jogszabályok ismerete is szükséges. A témával foglalkozó cikkünk második részében is Dr. Holló Dórát, a BALÁZS & HOLLÓ Ügyvédi Iroda jogászát kérdeztük
Mit jelent a rendkívüli felmondás?
Mint a neve is jelzi, rendkívüli felmondással csak különleges helyzetekben lehet jogszerűen élni, tehát nem lehet a rendes felmondás gyorsított változataként értelmezni.
A Munka törvénykönyve nem ad megfelelő eligazítást, mindössze azt rögzíti, hogy a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség szándékosan vagy súlyos gondatlansággal történő, jelentős mértékű megszegése, illetve az egyéb olyan magatartás, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi, minősül megfelelő oknak. Ez nagyon általános, így tartalommal esetről esetre fel kell tölteni, hiszen a felmondás indokának ebben az esetben is konkrétnak kell lennie, ráadásul a rendkívüli felmondás esetén a munkavállalót is indoklási kötelezettség terheli. Éppen ezért javasolt, hogy rendkívüli felmondást kizárólag jogi szakértő bevonása után alkalmazzunk, hiszen a nem jogszerű munkaviszony megszüntetés, nagyon helyesen, komoly anyagi terhekkel jár a jogszerűtlenül felmondó fél oldalán.
Csak egyetlen példát említve, a bíróság megfelelő indoknak találta a munkáltatói rendkívüli felmondás alkalmazására a felmondási idejét töltő munkavállaló által elkövetett szándékos károkozó cselekményt, a számítógépek adattartalmának letörlését. Adott esetben a bíróság úgy döntött, hogy a munkáltatónak nem kell kifizetnie a munkavállaló rendes felmondás szerinti járandóságát sem.
Mikor jár a dolgozónak végkielégítés?
Végkielégítést vagy a Munka törvénykönyve, vagy a felek munkaszerződésben foglalt, a Munka törvénykönyvénél kedvezőbb feltételeket tartalmazó megállapodása alapján kell fizetnie a munkáltatónak.
A jogszabály szerint abban az esetben köteles erre a munkáltató, ha rendes felmondással él vagy jogutód nélkül megszűnik, és a munkavállaló legalább három teljes naptári év (háromszor 365 nap) megszakítás nélküli munkaviszonnyal rendelkezik az adott munkáltatónál a munkaviszony megszűnésének pillanatában.
A végkielégítés mértéke a munkavállaló egytől hat hónapig terjedő átlagkeresete, amelynek az adott esetben alkalmazandó összegét az adott munkáltatónál eltöltött idő határozza meg. A végkielégítéshez figyelembe vett munkaviszony-időtartamba nem számít bele a szabadságvesztés, a közérdekű munka és a fizetés nélküli szabadság ideje. A jogszabály szerint kizáró okot jelent, ha a munkavállaló a munkaviszony tényleges megszűnése időpontjában nyugdíjas, vagyis ilyenkor a munkáltató nem köteles végkielégítést fizetni.
A végkielégítés jogszabály szerinti alapösszege megemelkedik további három havi átlagkeresettel akkor, ha a munkavállaló munkaviszonya a 62. életév betöltése és az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzéséhez szükséges szolgálati idő letelte előtti öt éven belül szűnik meg. Ez a plusz összeg egyfajta kárpótlást jelent, hiszen az idősebb munkavállalók gyakran az átlagosnál is nehezebben lelnek új munkaviszonyra. Fontos tudni, hogy végkielégítést a nyugdíjjogosultság esetén kiadott felmondáskor nem kell fizetni.
A fentiektől természetesen a felek a munkaszerződésben eltérhetnek a munkavállaló javára, vagyis mind az összeg lehet magasabb, mind a munkáltatónál eltöltött évek száma lehet kevesebb, és ki lehet kötni, hogy a munkavállaló akkor is kapjon végkielégítést, ha például közös megegyezéssel szűnik meg a munkaviszony.
Tapasztalatom szerint sem a munkavállalók, sem a munkáltatók nincsenek tisztában ezekkel a lehetőségekkel, pedig adott esetben a végkielégítés ugyanúgy a béralku része lehet, mint a kafetéria-rendszer, vagy maga az alapbér. Minél speciálisabb pozíciót tölt ugyanis be valaki, annál nehezebb másik, megfelelő színvonalú munkalehetőséget találnia, és a munkahelykereséssel töltött hónapokra jó tartalék lehet az utolsó munkáltatótól kapott végkielégítés.
Mostanában gyakran hallani a csoportos létszámleépítésről. Mit kell erről tudni munkáltatóként?
A BALÁZS & HOLLÓ Ügyvédi Iroda a gazdasági jog terén 1995 óta áll ügyfelei rendelkezésére a magyar mellett angol, német, francia, olasz és orosz nyelven.
Az általános jogterületeken (társasági jog, munkajog, ingatlanjog) kívül az iroda speciális területei közé tartozik a csőd- és felszámolási jog, az építőipari jog, a szellemi alkotások joga, a környezetvédelmi jog, a gyógyszer- és élelmiszeripari termékek regisztrációja, valamint a jogi képviselet ellátása gazdasági perekben rendes és választottbíróságok előtt.
Nagyobb vagy csoportos létszámcsökkentésről akkor beszélünk, ha a munkáltató egyszerre legalább tíz főt érintő leépítést hajt végre. A Munka törvénykönyve a csoportos létszámcsökkentés végrehajtására meghatározott és szigorú eljárási rendet ír elő, amelynek be nem tartása a felmondás jogellenességét alapozza meg.
Az első szabály, hogy a munkáltató a nagyobb létszámleépítést harminc nappal korábban köteles bejelenteni. Ennek elmulasztása esetén nem mondhat fel érvényesen rendes felmondással az érintett munkavállalónak.
Az előzetes bejelentés több lépésből áll. Először is értesíteni kell az üzemi tanácsot, ennek hiányában a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezeteket, illetve, amennyiben szakszervezet sincs, vagy a leépítés nem "szervezett" munkavállalókat is érint, úgy a nem szakszervezeti tag munkavállalók képviselőiből összehívott eseti bizottságot (amennyiben a létszámleépítés), valamint konzultációt kell velük kezdeményezni, értesíteni kell ezután az érintett munkavállalókat is, majd az üzemen kívüli szakasz keretében a területileg illetékes munkaügyi központot is tájékoztatni kell írásban. A bejelentési kötelezettség az utolsó szakasszal zárul le, ennek megtörténte után kell legalább harminc napnak eltelnie a felmondás hatályosulásáig. Ha nincs meg a harminc nap, akkor jogellenes a felmondás.
Nem részesül a felmondási tilalom védelmében (és így a nagyobb létszámleépítéseknél sem kell tekintetbe venni) a nyugdíjas munkavállaló, egészen pontosan az öregségi nyugdíjra jogosult, vagy abban, illetve szolgálati vagy rokkantsági nyugdíjban ténylegesen részesülő munkavállaló. A munkavállaló köteles tájékoztatni a munkáltatót nyugdíjra jogosultságáról vagy nyugdíjban való tényleges részesüléséről.
Mikor tekinthetjük jogszerűtlennek a munkaviszony megszüntetését?
A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor munkakörét köteles átadni és a munkáltatóval el kell számolnia, valamint a munkavállaló részére az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni az előírt igazolásokat.
A jogellenes felmondás következményei (pervesztés esetén ki kell fizetni akár évekre visszamenőleg az elmaradt munkabért, egyéb juttatásokat, kamatot, illetéket és perköltséget, illetve átalánykártérítést ha nem kérik a visszahelyezést) beláthatatlanok, kisebb cégeket akár csődbe is vihet. A prevenció, azaz a megfelelő jogi előkészítés a kockázatokat minimalizálhatja.
Felmondási tilalmak és korlátozások
Tilos a munkáltatói rendes felmondás, ha a munkavállaló újbóli elhelyezkedése különleges nehézségbe ütközne, például a munkavállaló keresőképtelensége, terhessége, szülési, gyermekgondozási, gyermekének vagy más közeli hozzátartozójának ápolási ideje alatt, illetve sor- vagy tartalékos katonai szolgálatának időtartama alatt. Ilyen esetben ezen időszakok alatt tilos a rendes felmondás.
A munkavállaló kérelmére munkaviszonyának megszüntetésekor, illetve az ezt követő egy éven belül a munkáltató köteles működési bizonyítványt adni.
Abban az esetben, ha akár a munkáltató, akár a munkavállaló vitatja a másik fél rendes vagy rendkívüli felmondásának jogszerűségét, vagy a munkavállaló nem kapja meg a Munka Törvénykönyve által előírt járandóságokat, munkaügyi per megindításának lehet helye, a törvényben meghatározott 30 napos határidőn belül. Egy munkaügyi per megindításának lehetősége, szükségessége illetve esélyei minden esetben kizárólag alapos jogi és ténybeli mérlegelés alapján vizsgálhatóak.
A magyar joggyakorlat szerint, ha a bíróság hatálytalanította a munkáltató részéről történő rendes felmondást, akkor ugyanazon indokkal még egyszer nem lehet felmondani a munkavállalónak, kivéve ha a hatálytalanítás nem érdemi (hanem például formai) okból történt. Ezen körülmények megszűntével közölhető a rendes felmondás. Azonban ha ezen körülmények időtartama a tizenöt vagy a harminc napot meghaladta, akkor a (munkáltató részéről történő) rendes felmondás felmondási ideje csak ezen körülmények megszűnte után tizenöt vagy harminc nappal kezdődhet el.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A munkaviszony megszűnésének, megszüntetésének témaköre meglehetősen komplex .jpg)
.jpg)
A Scotland Yard kizárta a terrortámadás lehetőségét. 
