Az indítványozók, köztük Szabó Máté ombudsman azért fordultak az Ab-hoz, mert álláspontjuk szerint az adóalap-növelő tételek bevezetése miatt adózni fog a ténylegesen meg nem szerzett jövedelem, az állam a munkáltató által fizetett járulékok után keletkeztet a magánszemélyeknél adófizetési kötelezettséget.
Az Ab azzal utasította el a szuperbruttósítás alkotmányosságát vitató beadványokat, hogy az összevont adóalapba nem a munkáltató által ténylegesen fizetett társadalombiztosítási járulék, illetve egészségügyi hozzájárulás összege kerül be, csupán az összevont adóalapba tartozó jövedelemnek a társadalombiztosítási járulék, illetve egészségügyi hozzájárulás mértékével korrigált összege.
A 2010-től érvényes szuperbruttó jövedelem alatt a személyi jövedelemadó alap plusz az új járulékmértékkel bővült bruttó jövedelem értendő. A jövő évi szja szabályok szerint a jelenlegi 32 százalékos járulék mértéke 27 százalékra csökken, ezért például 100 ezer forintos bruttó jövedelemhez, 27 százalékot kell hozzáadni.
Ezzel egy időben jövőre változnak az szja sávhatárok: az alsó sáv az eddigi évi 1,9 millió forintról 5 millióra nő, miközben az adókulcs 17 százalékra csökken az idei 18 százalékról. Évi 5 millió forint feletti jövedelemnél az adókulcs 32 százalék a korábbi 36 százalékos felső kulcs helyett, miközben a 4 százalékos különadó megszűnik.
Alkotmányellenes a budapesti parkolás! |
A Pénzügyminisztérium korábbi közleményében hangsúlyozta: az adóalap megállapítása alapvetően adótechnikai kérdés. A tárca szerint attól, hogy az elfogadott törvénymódosítás szerint 2010-ben a személyi jövedelemadó alapjába nemcsak a jövedelem, hanem a munkáltató által fizetett járulék is beleszámít, nem következik be az adóteher növekedése, viszont láthatóvá válik: a munkáltatónak mennyibe kerül a foglalkoztatás.
A pénzügyminisztérium szerint a jövő évi változások jelentősen csökkentik a jövedelmek adóterheit, az átlagkereset környékén a változások 1-1,5 havi nettó bérnek megfelelő adót adnak vissza. Ezek a módosítások az adózók meghatározó részét kedvezően érintik, kivételt csupán azok képeznek, akiknek a havi jövedelme meghaladja az 1,75 millió forintot.
A döntés hatására marad a nyáron elfogadott törvényjavaslat szerinti új számítási metódus. E szerint az adó alapját nemcsak a munkaszerződésben meghatározott bruttó jövedelem fogja képezni, hanem azt növelni fogja a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék is - olvasható az RSM DTM Hungary elemzésében.
Ez önmagában akár riasztó is lehetne, de a jogalkotó ezzel együtt megemelte a kedvezményes adókulcs sávhatárát, az adójóváírás összegét és alkalmazhatósági körét, valamint csökkentette adókulcsokat is. Az alábbi táblázat mutatja be 3 esetre (minimálbér, jelenlegi átlagbér, valamint 400 ezer forint) miként fog alakulni a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség 2010-től összehasonlítva a jelenleg hatályos szabályokkal.
Havi bruttó bér |
Havi SZJA levonás |
Különbözet |
|
2009 |
2010 |
||
71 500 |
1 530 |
337 |
1 193 |
196 400 |
42 204 |
27 303 |
14 901 |
400 000 |
115 500 |
100 060 |
15 440 |
„Véleményünk szerint az Alkotmánybíróság jelenlegi döntésével nagy kő esett le, mind a jogalkotó, mind jogalkalmazók szívéről. Az előbbinek nem kell a negatív döntés esetén keletkező bevételi kieséssel kalkulálni, illetve annak pótlásával foglalkozni. A jogalkalmazók pedig, mind a munkáltatók, mind a munkavállalók a korábbiak szerint számolhatnak. A társaságok többsége már lezárta a jövő év tervezését, melyben a bérek meghatározása során figyelembe vette a 2010-től hatályba lépő adóváltozásokat is, így sok esetben a bérköltség szinten tartásával és járulékteher csökkenésével továbbra is számolhat. A munkavállalók jelentős része szintén profitálhat a jövő évei adóváltozásokból még akkor is, ha bruttó jövedelme nem változik.”- összegezte Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary adócsoportjának vezetője.
Szakszervezetek: mi értelme?
Az MSZP megnyugodott Az MSZP szerint az Alkotmánybíróság megnyugtatóan minősítette az elfogadott adótörvény vitás elemét azzal, hogy kimondta: alkotmányos a szuperbruttósítás. |
A LIGA Szakszervezetek nem ért egyet az Alkotmánybíróság állásfoglalásával, de természetesen tudomásul veszi azt, hiszen alaptermészete a jogkövetés - mondta Gaskó István, a szakszervezeti szövetség elnöke. Hozzátette: furcsának találja, hogy a járulék is adóalapot képez, és reméli, hogy a kormány ezt előbb-utóbb meg fogja változtatni.
Február végéig - még az első fizetési kötelezettség határideje előtt - a vagyonadó kérdésében is döntést hoz a taláros testület. Visszaszámlálás: eldől a szuperbruttó sorsa
Kiaknázatlan lehetőségek a jövő évi adócsomagban?
Össztűz a jövő évi adócsomagra
Az ombudsman nekiment a vagyonadónak
Átszabná a parkolási rendeletet az ombudsman
Az ombudsman megtámadta a szuperbruttósítást
BKIK: indokolatlan a szuperbruttósítás
MTI, Privátbankár