.jpg)
Diouf szerint a beruházások nemcsak a jelenlegi válság miatt kulcsfontosságúak, hanem annak elérésére is, hogy a világ élelmiszertermelése 2050-ig megkétszereződhessen. Erre azért van szükség, hogy el lehessen látni az addigra várhatóan 9 milliárdra növekvő globális népességet. A meredek élelmiszetermelés-növekmény szükségességét független londoni elemző házak is jelezték már.
A brit Királyi Külügyi Intézet - londoni székhelye után közkeletű nevén Chatham House - által nemrég közölt átfogó elemzés szerint a mind módosabb felzárkózó gazdaságok egyre növekvő élelmiszerkereslete és a bioüzemanyag-termelés az elmúlt három évben 83 százalékkal hajtotta fel a globális élelmiszer-árszintet, és az élelmiszer-ellátás kiegyensúlyozására "forradalomhoz közeli" lépésekre van szükség. Az elemzés idézett egy világbanki becslést, amely szerint 2030-ig 50 százalékkal kell növelni az élelmiszertermelést - ezen belül a hústermelést 85 százalékkal - az előrejelzett kereslet kielégítésére.
A FAO adatai szerint az elmúlt két évben 71 százalékkal emelkedtek átlagosan és globálisan az élelmiszerárak. A drágulás máris zavargásokhoz vezetett több fejlődő országban, köztük Egyiptomban és Bangladesben.
Londoni sajtójelentések szerint mindazonáltal olyan fejlett gazdaságokban is hiány kezd kialakulni egyes alapélelmiszerekből, mint Nagy-Britannia és az Egyesült Államok. A Financial Times épp a hétvégén írta, hogy korlátozzák egyes brit élelmiszer-áruházak a rizsértékesítést a globális hiányból eredő ellátási fennakadások miatt. A FAO vezérigazgatója a londoni gazdasági lapnak azt mondta: az élelmiszerválságba már emberek halnak bele, és kormányok buknak meg miatta, és sok feltörekvő demokrácia "még bármelyik irányba billenhet", a lakosság elégedettségétől vagy elégedetlenségétől függően.
Öldökléshez vezethet az élelmiszerhiány
Változtatni kell, hogy 10 év múlva is legyen mit enni
A több élelmiszer még nem garantál olcsóbb árakat
Megoldás: segély, bioüzemanyag, génmanipuláció
MTI