.jpg)
A piac másik sarkában ghánai csirketenyésztők árulják portékájukat - hiába. A vásárlókat nem érdekli a hazai baromfi - elsősorban azért, mert jóval drágább az európai importárunál. "A külföldről behozott baromfihússal sajnos nem tudunk versenyezni - kesergett a ZDF kamerája előtt egy helyi árus. - Mi ugyanis nem részesülünk tetemes ártámogatásban, nem úgy, mint az EU-államok baromfitenyésztői."
Lakásvásárlás akár 0% önerővel, június 30-áig jelentősen csökkentett egyszeri költséggekkel! |
A ZDF riportere megszólaltatott egy helyi baromfitenyésztőt is. Samuel Yeboah elmondta: néhány évvel ezelőtt jól menő ágazat volt és biztos megélhetést biztosított a csirketenyésztés. Neki 7000 szárnyasa volt Accrához közeli telepén - mára alig 700 maradt belőlük. Tíz baromfiistállója közül kilenc üresen áll. Az olcsó import szabályosan tönkretette a ghánai tenyésztőket - Yeboah gazdasága is a csőd szélén áll: az alkalmazottak nagy részét már elbocsátotta a tulajdonos. A dömpingáron érkező EU-baromfi munkától, bértől és reménytől fosztja meg ghánaiak tízezreit - mutatott rá a ZDF riportja.
A ghánaihoz hasonló állapotok láttán segélyszervezetek az uniós agrárpolitika és a szubvenciók sürgős felülvizsgálatát követelik. Az Oxfam németországi irodája felszólította az EU-tagállamok mezőgazdasági minisztereit, hogy vessenek véget az agrárszféra közvetlen ártámogatási rendszerében mutatkozó igazságtalanságnak. A szervezet véleménye szerint a szubvenciók folyósítását szigorú ökológiai kritériumoktól és a mezőgazdasági üzemek alkalmazottainak számától kell függővé tenni.
50 százalékkal több élelmiszer kell a világnak
Élelmiszer: tízszeresére kell növelni a segélyeket
Öldökléshez vezethet az élelmiszerhiány
Változtatni kell, hogy 10 év múlva is legyen mit enni
A több élelmiszer még nem garantál olcsóbb árakat
Megoldás: segély, bioüzemanyag, génmanipuláció
MTI