A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot indokolva az államtitkár kifejtette, hogy az alapvetően elhibázott 1998-as nyugdíjreform miatt oly mértékben nőtt meg az állami nyugdíjkassza hiánya, hogy azt a kormánynak már nem állt módjában kezelni.
Az állami nyugdíjalap 900 milliárd forintos hiánnyal zárná a következő évet, ami megengedhetetlen, ráadásul a konvergenciaprogramot is veszélyeztetné. Így sürgető, strukturális változásokat magukban foglaló döntéseket kellett és kell hozni az Országgyűlésnek - mondta Cséfalvay Zoltán, megjegyezve, hogy a Ház előtt fekvő javaslattal orvosolhatók a vegyes nyugdíjrendszer problémái, és elkezdődhet az állami nyugdíjpillér valódi átalakítása. A döntés következményeként megszűnhet "a működési és bizalmi deficittel küzdő" tőkefedezeti második pillér, ugyanakkor felértékelődik az önkéntes harmadik pillér.
A magánnyugdíjpénztárakról szólva az államtitkár kijelentette: kedvező feltételek, garantált ügyfélkör mellett is pazarlóan működtek, irreálisan magas vagyonkezelői díjat és működési költség szedtek, de ennek ellenére sem tudtak jelentős reálhozamot elérni, a megtakarítások védelmére pedig állami garanciát élveztek.
Cséfalvay elmondta, hogy a rendszer egészét átalakító változások szükségesek, hogy a majdani nyugdíjasok ellátása ne kerüljön veszélybe. Ugyanakkor kitért rá: ahhoz, hogy a pénztártagok "lábbal döntsenek", ösztönzők kellenek. Ezek között említette, hogy az állami nyugdíjrendszerbe átlépők hozzájuthatnak megtakarításuk reálhozamához, illetve rendelkezhetnek önkéntes nyugdíjpénztárba utalásáról. Azoknak, akik "negatív hozamot" értek el, befizetésük inflációval növelt összegét jóváírják.
Beszélt arról is, hogy az állami nyugdíjrendszerben bevezetik az egyéni számlavezetést, a megtakarítások örökölhetők lesznek. A törvényjavaslat elfogadásával létrejön a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap, amelynek eszközei kizárólag a törvényben meghatározott célokra, valamint az államadósság csökkentésére használhatók fel.
Az Alap legfőbb döntéshozó szerve az irányító testület, a portfóliójába tartozó vagyon kezelésére kijelölt szerv az Államadósság Kezelő Központ Zrt., működését és gazdálkodását pedig az Állami Számvevőszék ellenőrzi - közölte.
A javaslat általános vitája előtt az MSZP képviselői tiltakozásul kivonultak az ülésteremből.
MTI