A neves külpolitika elemző megállapítja: Moszkva és Washington is többértelmű módon viszonyul egymáshoz. Miközben például Vlagyimir Putyin elnök támadja az Egyesült Államok magatartását, külügyminisztere az amerikai-orosz partnerség fontosságát hangoztatja. Washington Moszkva együttműködését keresi az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásában, de sok orosz szemében provokatív tevékenységet folytat Oroszország határai mentén.
Eközben mindkét országot fenyegeti a radikális iszlám; az atomhatalmak, főleg a két legnagyobb között kötelező az együttműködés; egy sor kérdés, például a klímaváltozás ügye csak globális szinten kezelhető. Nemzeti érdekeik tehát összefüggnek, egyik fél sem akar és nem is engedhet meg magának egy új hidegháborút. |
Kissinger szerint a nagyjából egy időben hatalomra került és egyszerre távozó két elnöknek, Putyinnak és Bushnak mindent meg kell tenniük mandátumuk hátralevő idejében azért, hogy a két hatalom viszonya javuljon.
Az amerikai-orosz kapcsolat csak úgy válhat építő jellegűvé, ha az Egyesült Államok feladja "nemzetközi gyámkodásra" való hajlamát, Oroszország pedig felhagy azzal, hogy a nyers erő fitogtatását használja a diplomáciában.
A volt amerikai külügyminiszter értékelése szerint az orosz történelemben jelenleg kétségtelenül a zsarnoki, centrista törekvések a meghatározóak, de kevésbé, mint a megelőző időszakban. Amerikának az olyan erőket kell ösztönöznie, amelyek a demokratikus normák felé közelítik Oroszországot. A külpolitikai szakértő ugyanakkor figyelmeztet: az orosz fejlődést elsősorban belső tényezők szabják meg, és azok a külső törekvések, amelyek túlságosan bele akarnak szólni ebbe a fejlődésbe, csak a zsarnoki tendenciák erősödését fogják előidézni.
Egyenlőtlenséget hoz a klímaváltozás
Hatalmas kampánypénzek: dőlnek a rekordok Amerikában
Profil: Magyarország Moszkvához dörgölőzik
Orosz kapcsolat: Szuhoj gépeket vállal a Malév
MTI