Henry Kissinger szerint a köztük levő feszültségek ellenére sem Washington, sem Moszkva nem kíván újabb hidegháborút
Henry Kissinger szerint a köztük levő feszültségek ellenére sem Washington, sem Moszkva nem kíván újabb hidegháborút - a volt amerikai külügyminiszter a hétfői The Washington Postban jelentetett meg cikket.
A neves külpolitika elemző megállapítja: Moszkva és Washington is többértelmű módon viszonyul egymáshoz. Miközben például Vlagyimir Putyin elnök támadja az Egyesült Államok magatartását, külügyminisztere az amerikai-orosz partnerség fontosságát hangoztatja. Washington Moszkva együttműködését keresi az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásában, de sok orosz szemében provokatív tevékenységet folytat Oroszország határai mentén.
Eközben mindkét országot fenyegeti a radikális iszlám; az atomhatalmak, főleg a két legnagyobb között kötelező az együttműködés; egy sor kérdés, például a klímaváltozás ügye csak globális szinten kezelhető. Nemzeti érdekeik tehát összefüggnek, egyik fél sem akar és nem is engedhet meg magának egy új hidegháborút.
Washingtont alapvetően a belső oroszországi folyamatok aggasztják, az iráni atomkérdésben tapasztalt orosz halogatás, továbbá az a kapkodó magatartás, ahogy Moszkva az egykori orosz birodalom függetlenné vált tagjait kezeli. Az orosz oldalon viszont azt kifogásolják, hogy Washington saját érdekeinek figyelembe vételét követeli, de nem tiszteli az orosz érdekeket, egyeztetés nélkül robbant ki válságokat és elfogadhatatlan módon beavatkozik az orosz belpolitikába.
Kissinger szerint a nagyjából egy időben hatalomra került és egyszerre távozó két elnöknek, Putyinnak és Bushnak mindent meg kell tenniük mandátumuk hátralevő idejében azért, hogy a két hatalom viszonya javuljon.
Az amerikai-orosz kapcsolat csak úgy válhat építő jellegűvé, ha az Egyesült Államok feladja "nemzetközi gyámkodásra" való hajlamát, Oroszország pedig felhagy azzal, hogy a nyers erő fitogtatását használja a diplomáciában.
A volt amerikai külügyminiszter értékelése szerint az orosz történelemben jelenleg kétségtelenül a zsarnoki, centrista törekvések a meghatározóak, de kevésbé, mint a megelőző időszakban. Amerikának az olyan erőket kell ösztönöznie, amelyek a demokratikus normák felé közelítik Oroszországot. A külpolitikai szakértő ugyanakkor figyelmeztet: az orosz fejlődést elsősorban belső tényezők szabják meg, és azok a külső törekvések, amelyek túlságosan bele akarnak szólni ebbe a fejlődésbe, csak a zsarnoki tendenciák erősödését fogják előidézni.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
Henry Kissinger szerint a köztük levő feszültségek ellenére sem Washington, sem Moszkva nem kíván újabb hidegháborút 
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
