.jpg)
Ritka, de nem egyedülálló az Európai Unió történetében, hogy egy tagállamot bíráló állásfoglalást fogadnak el - nekünk az új médiatörvény kellett mindehhez Ritka, de nem egyedülálló az Európai Unió történetében, hogy egy tagállamot bíráló állásfoglalást fogadnak el; a magyar kormányt most "rótta meg" így először az Európai Parlament (EP) a 2004-es magyar EU-csatlakozás óta - állapította meg gyorselemzésében a Policy Solutions, miután az EP a magyar médiatörvényt kifogásoló határozatot szavazott meg csütörtökön Strasbourgban.
Az elfogadott határozatnak nincs jogi, csak politikai következménye. Ilyen, tagállamnak címzett állásfoglalást eddig mindössze 22 alkalommal fogadott el az EP; ezek fele valamilyen témában támogatta az adott uniós országot, másik fele viszont elítélő volt.
A gyorselemzés szerint 2004 óta összesen hét másik tagállamot kritizált az Európai Parlament írásos állásfoglalásban: Olaszországot, Máltát, Lengyelországot, Litvániát két-két alkalommal, míg Franciaországot, Írországot és Spanyolországot egy-egy alkalommal marasztalta el.
Lengyelország és Litvánia az erősödő - és állami szintre gyűrűző - homofóbiával kapcsolatban kapott megrovást, Olaszország és Franciaország esetében a romákkal kapcsolatos bánásmódot érte kritika.
A csütörtöki strasbourgi határozat előtt az EP kétszer foglalkozott Magyarországgal: az 1956-os magyar forradalom ötvenedik évfordulója alkalmából megemlékező állásfoglalást adott ki, egy másik alkalommal pedig felhívta az uniós szervek figyelmét a közép-európai árvízkatasztrófára és támogatást kért a károk mielőbbi rendezéséhez.
Magyarország az első olyan ország 2004 óta, amelynek kormányát a sajtószabadság megsértése miatt "ítéltek el" az európai parlamenti képviselők - közölte az MTI-vel Boros Tamás, a Policy Solutions elemzője.
Az állásfoglalást az európai Zöldek, Liberálisok, Szocialisták és Demokraták, valamint a radikális baloldali pártokat tömörítő frakciók közösen nyújtották be és szavazták meg; 316-an voksoltak igennel, 264-en nemmel, 33-an pedig tartózkodtak. A dokumentum felszólítja a magyar kormányt a sajtószabadság helyreállítására és a médiatörvény visszavonására. Az állásfoglalás az ügyben az Európai Bizottságot is kritizálja, valamint felkéri, hogy készítsen a médiapluralizmus és -szabályozás ügyében európai szintű kerettörvényt.
.jpg)
A Policy Solutions rávilágított: ilyen tartalmú határozati indítványt - a politikai véleménynyilvánítás eszközeként - szakbizottság, képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő terjeszthet be az EP plenáris ülése elé. A javaslat témája lehet valamilyen aktuális politikai ügy, például az emberi jogokat, a jogállamot vagy a demokráciát veszélyeztető kérdés.
| Az ellenzéki pártok is kommentálták az EP mai döntését. Az LMP szerint az állásfoglalás jogos, mert abból kiderül, amit "csak a magyar kormány nem tud: ez a médiatörvény nem európai". Az MSZP elővette jól bevált régi eszközét és külön parlamenti bizottságot hozna létre "a médiatörvény hibáinak orvoslására" - ugyanakkor meghívná a média szakmai- és érdekképviselőit is a bizottságba. |
A gyorselemzés szerint 2004 óta összesen hét másik tagállamot kritizált az Európai Parlament írásos állásfoglalásban: Olaszországot, Máltát, Lengyelországot, Litvániát két-két alkalommal, míg Franciaországot, Írországot és Spanyolországot egy-egy alkalommal marasztalta el.
Lengyelország és Litvánia az erősödő - és állami szintre gyűrűző - homofóbiával kapcsolatban kapott megrovást, Olaszország és Franciaország esetében a romákkal kapcsolatos bánásmódot érte kritika.
A csütörtöki strasbourgi határozat előtt az EP kétszer foglalkozott Magyarországgal: az 1956-os magyar forradalom ötvenedik évfordulója alkalmából megemlékező állásfoglalást adott ki, egy másik alkalommal pedig felhívta az uniós szervek figyelmét a közép-európai árvízkatasztrófára és támogatást kért a károk mielőbbi rendezéséhez.
Magyarország az első olyan ország 2004 óta, amelynek kormányát a sajtószabadság megsértése miatt "ítéltek el" az európai parlamenti képviselők - közölte az MTI-vel Boros Tamás, a Policy Solutions elemzője.
Az állásfoglalást az európai Zöldek, Liberálisok, Szocialisták és Demokraták, valamint a radikális baloldali pártokat tömörítő frakciók közösen nyújtották be és szavazták meg; 316-an voksoltak igennel, 264-en nemmel, 33-an pedig tartózkodtak. A dokumentum felszólítja a magyar kormányt a sajtószabadság helyreállítására és a médiatörvény visszavonására. Az állásfoglalás az ügyben az Európai Bizottságot is kritizálja, valamint felkéri, hogy készítsen a médiapluralizmus és -szabályozás ügyében európai szintű kerettörvényt.
MTI, Privátbankár
Stagnált a brit gazdaság a harmadik negyedévben. 
