Az UniCredit Csoport „New Europe Research Network” (Új Európa Kutatási Hálózat) által végzett legutóbbi, a közép- és kelet-európai régió iparát vizsgáló piacelemzése szerint ezt a nagyszerű teljesítményt mélyreható és sikeres strukturális átalakítások árán sikerült elérni. Az utóbbi évek során a közép- és kelet-európai országok nemzetközi specializálódása és termelési struktúrája átalakult: eltávolodott a hagyományos iparágaktól és a közepes- és csúcstechnológiai ágazat felé mozdult el. 1995 és 2005 között a közép- és kelet-európai országok új relatív előnyökre tettek szert a technológiai tudást igénylő gyártóágazatokban, mint például a közlekedési eszközök gyártása (pl. autóipari termékek és alkatrészek, hajók, mozdonyok stb.) és az elektromos és optikai berendezések (villanymotorok, rádió- és televíziókészülékek, optikai és orvosi műszerek, számítógépek stb.) terén.
Ezen iparágak az egyes országok szintjén is egyre nagyobb hányadát adják a teljes ipari termelésnek, amely az 1995-ös 13 százalékról 2005-re 23 százalékra növekedett. Ez a tendencia különösen Közép-Európára jellemző. Másrészt viszont az olyan hagyományos iparágak, mint az élelmiszeripar, textilipar és bőripar egyre inkább teret veszítenek az alacsony költségekkel működő, feltörekvő, konkurens piacokkal szemben.
A külföldi befektetések nagy szerepet játszottak e strukturális változások véghezvitelében, növelve a régió versenyképességét. „Azok az országok, amelyekbe a legtöbb közvetlen külföldi befektetés (FDI) érkezett, egyben a legnagyobb piaci részesedést is tudhatták magukénak a nemzetközi kereskedelemből, így nyilvánvaló a kettő közötti összefüggés. Miközben a közép- és kelet-európai országok továbbra is nagy volumenű közvetlen külföldi befektetést vonzanak, a gyártási ágazatokban egyre nagyobb szerep jut az innovációnak” – állítja Johann Strobl, a Bank Austria Creditanstalt és az UniCredit Csoport közép- és kelet-európai divíziójának pénzügyi igazgatója.
( 1 ) | ( 2 ) | ( 3 ) | következő >> |