Az új kormány működésének első féléve a kormányzati mozgástér bővítéséért folytatott harcok története, ami jelentősen rontotta a pénzügyi körülményeket - vélik a GKI szakértői. Ez a forint gyengülésében, a kamatcsökkentési folyamat megakadásában, majd emelkedő ciklusba váltásában, a kockázati felárak emelkedésében, a tőkevonzó és növekedési képesség gyengülésében, a jogbiztonság és a nemzetközi tekintély eróziójában mutatkozik meg - olvasható a GKI elemzésének összefoglalójában. A magyar kötvények CDS-felára április óta folyamatosan emelkedik, novemberben már a román kockázati felárat is meghaladta. A GKI komoly veszélynek tarja, hogy a hitelminősítők fél-egy éven belül a bóvli kategóriába sorolják a magyar állampapírokat.
2010-ben azonban mindez a reálfolyamatokban alig tükröződik. A korábban előrejelzettnél valamivel nagyobb, 1,2% körüli gazdasági növekedés várható, ami jelentősen elmarad az EU 1,8 %-os átlagától. Ez annak következménye, hogy 2010-ben szinte csak a külső piacokra termelő és szolgáltató ágazatok, cégek termelése nőtt, a belföldi értékesítés emelkedése csak a második félévben kezdődött el.
Április végén kell benyújtani a konvergenciaprogramot Brüsszelnek, a február környékére beígért strukturális reformok időzítése vélhetően ehhez igazodik - véli Akar László, a GKI vezérigazgatója. |
A GKI a 2011-re várt 2,9 százalékos GDP-arányos költségvetési deficitet elérhetőnek tartja, a beáramló nyugdíjpénztári vagyon 100 százalék közeli átlépési arány esetén akár 5 százalékos többletet is okozhat, ami azonban hosszú távon nyilvánvalóan nem tartható fenn. A nyugdíjpénztáraktól átáramló vagyon nélkül a GDP 4,8 százalékát is elérné a hiány. A gazdaságkutató szerint az EU a túlzottdeficit-eljárás során, illetve az új tavaszi gazdaságpolitikai szemeszter keretében a tőkefelélés nélküli számokat fogják értékelni. Mivel eszerint a 2011. évi költségvetési pálya a nyugdíjvagyon nélkül nem minősül fenntarthatónak, ezért az EU vélhetőleg komoly, strukturális átalakításokkal elért kiadáscsökkentési terveket fog elvárni.
A vagyon begyűjtése az érintett hazai állampapírok bevonása miatt 5 százalékos deficit-csökkenéshez vezethet. A vagyon többi eleme részben a 2011-es költségvetést finanszírozhatja, részben komoly kincstári tartalékot jelenthet egy olyan helyzetre, amikor a piaci államkötvény-finanszírozás esetleg nehezebbé válik. Az állami rendszerbe visszalépők lehetséges arányát firtató kérdésre Vértes András elmondta: ha minden szabály kiállja az alkotmányossági próbát, a jelenlegi helyzetben a legtöbb magánpénztár-tag - ha racionálisan, és nem érzelmek alapján dönt - csak a visszalépést választhatja.
Az áremelkedés üteme a GKI elemzése szerint 4 százalék körül ragad be. A kormány láthatólag az eddiginél magasabb, 3,5% körüli inflációs célt szeretne, a Monetáris Tanács új tagjainak kinevezését követően a cél emelése meg is történhet. Magyarország 2011 közepéig biztosan nem lép be az ERM-2 rendszerbe, így ebben a politikai ciklusban már nem lehet magyar euró. Az euró árfolyama 2011-ben 276 forint körül alakulhat, jelentős ingadozással - vélik. Az alapkamat jövőre 6% körülire emelkedhet, miközben az euró- és dollár kamatok is emelkedésnek indulnak - írják az elemzésben.
A GKI konjunktúraindexe utoljára 4 és fél éve volt ilyen magas. Az üzleti szférán belül minden ágazat várakozásai javultak. A lakosság egyre javuló várakozásai októberben érték el a csúcspontjukat, azóta magas szinten stagnálnak. |
Privátbankár - Gáspár András