.jpg)
Lengyelország 12,1, Csehország 3,2, Litvánia 2, Szlovákia 1,7 milliárd euró uniós pénzhez jutott az említett időszakban. |
Az előző hét évben 70 százalékkal nőttek a versenyképességre, gazdasági növekedésre, a foglalkoztatás javítására szánt kiadások. A tavalyi 106,6 milliárd eurós összkiadás több mint 37 százalékát a tagállamok felzárkóztatására, illetve a versenyképesség javítására fordították.
A 2004-ben csatlakozott 10 új tagország részesedése tavaly megközelítette az EU-kiadások 12 százalékát. Tavaly Lengyelország 1,3 milliárddal, Magyarország félmilliárddal, Csehország 0,3 milliárd euróval kapott többet az előző évinél, és lett összrészesedésük rendre 5,3, 1,8 és 1,3 milliárd. Az idén csatlakozott Bulgária és Románia tavaly összesen 1,1 milliárd euróhoz jutott a felkészülés támogatására.
A legnagyobb befizetők tavaly Németország, Franciaország, Olaszország és Nagy-Britannia voltak rendre 20,1 százalékkal, 17,6 százalékkal, 13,7 százalékkal és 11,3 százalékkal. Az uniós agrárkiadások 20,3 százaléka Franciaországra, 13,4 százaléka Németországra, 13,2 százaléka Spanyolországra jutott, míg a felzárkóztatást szolgáló kohéziós és strukturális alapok fő haszonélvezői Spanyolország (17,8 százalék, 5,8 milliárd euró), Olaszország (14 százalék) és Németország (13,6 százalék) voltak. Magyarország az agrárköltségvetésből 840,9 millió, a strukturális segítségből 691,2 millió euróval részesült tavaly. A magyar hozzájárulás 782,5 millió eurót tett ki.
A 2000-2006 közötti időszak fő uniós haszonélvezője Spanyolország volt összesen csaknem 100 milliárd euróval Franciaország (89,6 milliárd), Németország (79,1) és Olaszország (70,2 milliárd) előtt.
A francia kormányfő szerint csődben van országa
3 alá mennek jövőre a csehek
Meglepő, de igaz: csökken a svéd SZJA
Dresdner: egyre esélyesebb egy komoly változás
MTI