A döntést a 3 százalékos célt tartósan meghaladó inflációval, illetve a felfelé mutató inflációs kockázatokkal indokolta a testület és megjegyezte, hogy az inflációs cél eléréséhez a következő hónapokban további kamatemelésre lehet szükség.
A tanács értékelése szerint folytatódhat a gazdaság kilábalása a recesszióból, a kibocsátás ugyanakkor mindvégig elmarad potenciális szintjétől.
A gazdaságot érő jelentős költségsokkok miatt rövidtávon az infláció emelkedése várható. Az infláció változatlan monetáris kondíciók mellett tartósan meghaladhatja a 3 százalékos célt. A monetáris tanács megítélése szerint fennáll továbbá annak a veszélye, hogy a tartósan cél feletti infláció miatt az inflációs várakozások emelkedésnek indulnak, és a költségsokkok újabb inflációs hatásokkal járhatnak.
Kövesse valós időben a piacokat! Real-time árfolyamok ingyenes hozzáféréssel a nap 24 órájában! Kattintson! >>> |
Az elmúlt időszakban beérkezett adatok megerősítik, hogy a gyenge belföldi kereslet és a magas munkanélküliség továbbra is fegyelmezőleg hat az árazási és bérezési döntésekre. Az árfolyam nyári gyengülése a korábban vártnál kisebb mértékben jelent meg az inflációban. A laza munkaerőpiac lehetővé teszi, hogy a vállalatok visszafogott bérezéssel és ne áraik emelésével állítsák helyre profitabilitásukat. A gazdaságot ugyanakkor kedvezőtlen költségsokkok érik. A nyersélelmiszer-árak széles körben megfigyelhető emelkedése begyűrűzik a feldolgozott élelmiszerek áraiba. Az ágazati különadók részleges áthárítása további inflációs nyomást jelenthet. Mindezek eredőjeként változatlan monetáris kondíciók mellett az infláció 2011-ben jelentősen meghaladhatja a 3 százalékos inflációs célt, és 2012-ben is a cél fölött alakulhat - írják.
A monetáris tanács fontosnak tartja, hogy az átmeneti árszintnövelő hatások ellenére az árazási és bérezési döntések a még mindig jelentős kihasználatlan kapacitásokkal és a laza munkapiaci kondíciókkal összhangban alakuljanak.
Az elmúlt időszakban Magyarország kockázati megítélése romlott, ami részben a globális kockázatvállalási hajlandóság csökkenéséhez, részben országspecifikus tényezőkhöz - ezen belül is leginkább a gazdasági környezet kiszámíthatóságának csökkenéséhez - köthető. Utóbbit jelzi, hogy október közepétől a magyar kockázati felárak nagyobb mértékben emelkedtek, mint más, hasonló kockázatú országokban - jegyzi meg a testület.
Az 5,25 százalékos alapkamat 2010. április 27. óta volt érvényben, az alapkamat 5,50 százalékon 2010. március 30. és április 27. között állt.
A budapesti elemzők döntő többsége változatlan kamatszintet várt, a londoni Cityben viszont egyre szélesebb körű volt az az elemzői vélemény, hogy nem kizárt a kamatemelés.
MTI