Épül az ország legnagyobb bankhálózata?

Eredményében meghaladja, termékben, szolgáltatásban és fejlesztésben utolérte a bankszektort a takarékszövetkezeti ágazat - hangzott el egy mai sajtóbeszélgetésen.

A bankszektor átlagát szinte minden mutatójában meghaladta tavaly a takarékszövetkezetek eredményessége, a szövetkezeti formában működő hitelintézetek válságállóságát pedig nem csak a tavalyi eredmények igazolják, idén is folytatja a bővülést a szektor és néhány éven belül megduplázhatja jelentőségét a piacon - derült ki az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ), az Országos Intézményvédelmi Alap (OTIVA) és a TakarékBank közös sajtótájékoztatóján. 

Varga Antal, az OTSZ ügyvezetője szerint a 2010-es évre a stabil növekedés volt tapasztalható. 2011-re a fő kihívás a márka ismertségének javítása. "1800 fiókkal vagyunk jelen és mégis nagyon kevesen ismernek bennünket, azt tapasztaltuk, hogy minél nagyobb egy település, annál kevésbé ismert a nevünk" - fogalmazott.

A konkrétumokat vizsgálva kiderült, az ágazat hitelállománya 5 százalékkal, betétállománya közel 10 százalékkal bővült, az ágazati mérlegfőösszegben 8 százalék volt a növekedés. A takarékok több mint 90 százalékát tömörítő OTSZ az idei évbe szabályozói vonalon vár a további fejlődéshez szükséges lépéseket és a kis és középvállalkozások (kkv-k) hitelezésének fellendülésére is számít. A szektor mérlegfőösszege 2010-ben 1733,6 milliárd forintra emelkedett, a szövetkezeti hitelintézetek által nyújtott kölcsönök állománya megközelítette a 800 milliárd forintot. A betétállomány az év végén 1445 milliárd volt.

"A takarékok továbbra is a lassú, de biztos építkezést tartják szem előtt, tulajdonosi szerkezetünk, működési modellünk és üzletpolitikánk, a más szereplőknél jóval szerényebb devizakitettségünk ellenállóbbá tesz a piaci környezettel szemben" - emelte ki Varga Antal.

A legnagyobb hazai bankhálózat víziója

Háttér: az OTSZ-t 1993-ban hozták létre, jelenleg 113 tagot számlál a piacon lévő 131-ből. A takarékok 100 százalékig magyar tulajdonban lévő hitelintézetek. A TakarékBank Zrt.-t 1989-ben hazai takarékszövetkezetek alapították. Részvényeinek többségét ma is a szövetkezeti szektor tagjai birtokolják, 1997 óta kisebbségi részesedéssel rendelkezik a társaságban a frankfurti központú DZ Bank AG. Az OTIVA 1994-ben alakult, intézményvédelmi és kockázatkezelési tevékenysége csökkenti a takarékszövetkezetek működési kockázatát. Célja a stabilitás és fizetőképesség megőrzése, 11,3 milliárd forintos saját tőkével rendelkezik.

Csicsáky Péter, a TakarékBank elnök-vezérigazgatója elmondta: a 2010-es évben mérlegfőösszeg szempontjából stagnáltak, a hitelállományuk 8 százalékkal, a saját tőkéjük 9 százalékkal bővült. Az adózás utáni eredmény 600 millió forint volt, a bankadó mértéke 1,3 milliárd. "Megkaptuk mi is azt a pofont, amit mindenki a bankszektorban és ránk nem vonatkozik a mérlegfőösszeg alapján bejövő könnyítés, mint a kisebb intézetekre, úgyhogy maradni is fog, úgyhogy ez idén és jövőre is várható" - tette hozzá.

A TakarékBank 2010-ben sokat költött informatikára (800 millió forintot), megerősítette a központi banki funkció technikai hátterét, új szolgáltatásokat és termékeket vezetett be, mondta Csicsáky Péter. "Először vagyunk olyan helyzetben, hogy nem 4-5 évvel később vezetünk be egy rendszert, hanem rögtön az elsők között - hangsúlyozta, 2011-re új internetes szolgáltatási rendszert vezetünk be, fejlesztjük a kártyaszolgáltatásokat, 10 takarékszövetkezettel pedig megállapodást kötöttünk a teljes bankkártya-szolgáltatás ellátására (kártya, POS, ATM), amivel 10 százalékos bővülést érhetünk el" - mondta a vezérigazgató.

A TakarékPontok jelentőségét is kiemelte és elmondta nyugati mintára egységes és markáns arculattal szeretnének megjelenni a piacon. A jövő tervei között a szektor pozíciójának erősítését említette és azt, hogy a legnagyobb hazai bankhálózatot szeretnék felépíteni.

Egyedül nem megy

Bodnár Ottó, az OTIVA ügyvezetője kiemelte: az elmúlt években, 2008 vége óta úgy tudta a takarékszövetkezeti integráció a hitelezési integritását megőrizni és növelni, hogy az a likvid eszköz, ami jellemezte a rendszert, megmaradt.

"2008-hoz képest némileg szerényebb a 2011-es eredmény, előbbi 1,1 milliárd forint fölött volt, utóbbi 1,1 milliárd alatt, de minden körülményt figyelembe véve ez egy pozitív eredmény" - mondta. Az OTIVA szerepéről megjegyezte: egy külföldi tulajdonú nagy bankot döntően anyavállalata támogat, ha arra szorul, egy lényegében az ügyfelei tulajdonában lévő takarékot viszont senki, hacsak nem tartozik egy olyan szövetséghez, amely erre hivatott.

Privátbankár - Acsai N. Ferenc