A vádirat lényege szerint Kulcsár Attila a K&H Bank brókercégének munkatársaként 1998 és 2003 között rendkívül magas hozamokat ígérve, offshore cégeken keresztül, jogosulatlanul forgatta ügyfelek - magánszemélyek és egyes állami vállalatok - pénzét, s ezzel sokmilliárdos kárt okozott.
A Fővárosi Bíróságon pénteken tanúként meghallgatott két banki dolgozó beszámolt arról, hogy Kulcsár a tranzakciókat esetenként szokatlan módon, az úgynevezett technikai számlákon bonyolította. Azok többek között arra szolgálnak, hogy a pénzintézet ott ideiglenesen kezelje azokat az összegeket, amelyeket nem tudnak beazonosítani, például azért, mert az ügyfél rossz számlaszámot írt a megbízásra.
Az ügyész megkérdezte az egyik tanút, mit tett, amikor Kulcsár technikai számlákon bonyolított tranzakcióit észlelte. A tanú elmondta, hogy azt mint pénzmosás-gyanús esetet, bejelentette a rendőrségnek, de nem történt semmi.
A tárgyaláson sok szó esett arról, hogy "folyosói pletykák" szerint a K&H brókercégénél a vezető csak "báb" volt, és valójában Kulcsár volt az első ember, aki nagyon jó kapcsolatokat ápolt a bank elnök-vezérigazgatójával, Rejtő E. Tibor harmadrendű vádlottal.
A tanúk szerint az a hír is járta, hogy "rengeteg gond van" a Kulcsár által kötött szerződésekkel. A belső ellenőrként dolgozó tanú elmondta, hogy Kulcsárt nem ellenőrizhette, de nem azért, mert ez tilos volt, hanem, mert nem volt rá képes. Ugyanakkor a tanúk nem tudtak példát mondani a védők és a vádlottak felvetései nyomán arra, hogy Rejtő konkrétan mivel, milyen utasításokkal, szavakkal, vagy akár magatartással jelezte, hogy Kulcsár érinthetetlen.
Az egyik tanú megjegyezte, hogy szerinte sose derült volna fény a történtekre, ha a Pannonplast nem kér vizsgálatot a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől 2003-ban, ugyanis csak a felügyelet tudta egyszerre átvilágítani a brókercégnél, illetve a banknál zajló tőzsdei és banki ügyleteket.
A 2006-ban elkezdődött brókerperben 2008-ban már született egy elsőfokú ítéletet a Fővárosi Bíróságon, amelyet azonban 2010 májusában megalapozatlanság és eljárási szabálytalanságok miatt hatályon kívül helyezett a Fővárosi Ítélőtábla. Ezért kezdődött újra 2010 decemberében az elsőfokú büntetőper, amelyben a teljes bizonyítást meg kell ismételni. Így jó esetben is csak jövő év második felében várható elsőfokú döntés.
MTI