Euróövezet: a németek és a franciák nem viszik el a balhét

Berlini megfigyelők nagyon is kézzelfogható anyagi okokkal magyarázzák az eurókötvénnyel szemben kiépített kőkemény német-francia frontot. Jelenleg az euróövezethez tartozó államok bonitása igencsak eltérő, ennek megfelelően alakul a pénzpiacokon fölvett hitelek után fizetendő kamatok szintje is. Míg Görögország kamatterhe jócskán meghaladja a 10 százalékot, és Írországé is közel áll ahhoz, addig Párizs 3,2 százalékos, Berlin pedig még ennél is alacsonyabb kamatra vehet föl hitelt. Egy közösségi államkötvény viszont elmosná a különbségeket, a kamatláb valahol középen állapodna meg. Ezáltal a szegényebb, rosszabb adósnak minősülő államok kedvezőbb helyzetbe jutnának, hiszen csökkennének kamatterheik, míg a tehetősebbek (köztük is elsősorban a franciák és a németek) az eddiginél jóval magasabb kamatokat lennének kénytelenek fizetni. Ebbe pedig sem Merkel, sem Sarkozy nem hajlandó belemenni.

"Nem az a cél, hogy közösen vállaljuk a kockázatokat, hanem az, hogy növeljük a versenyképességet, hogy koherencia jöjjön létre a valutaunió térségén belül. E koherenciának erősödnie kell, nem pedig gyengülnie" - hangoztatta az ARD televízióban Merkel.

Hasonló érvekkel állt a kamerák és mikrofonok elé Sarkozy is. "Ha európai szinten magunkra vállalnánk a többiek adósságait, akkor egyes államok fölmentve éreznék magukat a felelősség alól - ama felelősség alól, amellyel tetteikért tartoznak. Mi azonban pontosan ennek az ellenkezőjét akarjuk: stabil eurót, amelyért mindenkinek kezeskednie kell, a gyenge államoknak is" - érvelt a francia elnök.

Mindketten visszautasították az euróövezet elnökének Berlin irányában elhangzott bírálatát. Előző nap Jean-Claude Juncker "egyszerű gondolkodásmódot" és "európaiatlan magatartást" vetett Merkel szemére, miután a kancellár elvetette a luxemburgi politikus ötletét eurókötvények bevezetésére. Sarkozy kiállt Merkel mellett, kijelentve: "nem is tudom, mennyiben nevezhető Németország önzőnek, elvégre ő az EU legnagyobb nettó befizetője".

A két politikus szorgalmazta az uniós tagállamok gazdaságpolitikájának jobb összehangolását. Ezen belül külön is kiemelték a francia és a német adórendszer egymáshoz való közelítését, amelyre Sarkozy tett konkrét javaslatot Freiburgban.

A német kormányfő közölte: a jövő héten esedékes EU-csúcson Berlin és Párizs szavazatával határozat fog születni a közös valuta védelmét szolgáló állandó mechanizmusokról. Ezek határozatlan időre fognak szólni, ezért hatásuk tartósnak ígérkezik. Minderre az euró védelme érdekében van szükség - tette hozzá Merkel.

Az ellenzéki szociáldemokraták (SPD) vezető EP-képviselője, Martin Schulz viszont azzal számol, hogy előbb-utóbb valóság lesz a közös európai államkötvény. "Az eurókötvény lehetőséget nyújtana a spekuláció megfékezésére, egyúttal pedig erősítené az euróba vetett nemzetközi bizalmat" - jelentette ki Schulz a német hírügynökségnek. Szerinte Merkelre és Sarkozyre olyan erős nyomás fog nehezedni, hogy előbb-utóbb beadják a derekukat. Ráadásul az Európai Parlamentben is többségben vannak az eurókötvény hívei.