Ez bizony nagyon jó hír az euróövezetnek
Hétfőn kiadott új előrejelzésében a Nemzetközi Valutaalap a 15 tagú euróövezet gazdaságára korábban adott 1,4 százalékos, idei növekedés prognózisát 1,75 százalékra emelte. A jövő évi növekedésre szóló friss előrejelzése 1,25 százalék az áprilisban jelzett 1,2 százalék után.
Az IMF az euróövezeti inflációs előrejelzésén is módosított, lefelé. A májusban ismét 3,6 százalékos éves szintű fogyasztóiár-emelkedési ütem dacára 3 százalék alatti drágulást jövendöl évi átlagban az övezetben erre az évre, jövőre pedig 2 százalék alattit. Mindezek kapcsán a kamatszint tartását javasolja az Európai Központi Banknak.
Az IMF európai igazgatója szerint a növekedési előrejelzésüket azért vitték feljebb az idei évre, mert az év első negyedében a gazdaság a vártnál gyorsabban nőtt: 0,7 százalékkal az előző negyedhez képest, a tavalyi utolsó negyedévi 0,4 százalékot követően.
Az EKB a héten adja ki saját új növekedési és inflációs előrejelzését az övezetre. Esetében azonban a közgazdászok arra számítanak, hogy ront eddigi becslésén, mind a növekedés, mint az infláció terén.
Az IMF is elismeri friss jelentésében, hogy számos tényező fenyegeti a jövőben a gazdasági növekedést, a tavalyi, 2,6 százalékos eurózövezeti gazdasági növekedés fenntarthatóságát, mindenekelőtt a nemzetközi gazdaságot ért sokk, a pénzügyi válság, a nyersanyagok és az élelmiszerek árrobbanása.
Az élelmiszerárak átlagosan 7,1 százalékkal nőttek
Az Európai Unió tagországaiban az átlagos inflációnál nagyobb mértékben emelkedtek az élelmiszerárak áprilisban, tette közzé az EU statisztikai hivatala.
Az élelmiszerárak átlagosan 7,1 százalékkal voltak magasabbak az év negyedik hónapjában, mint egy évvel korábban, és az unió szegényebb országaiban az átlagosnál nagyobb volt a drágulás. A teljes átlagos infláció áprilisban 3,6 százalékos volt az EU-ban az egy évvel azelőttihez képest.
A legnagyobb mértékű áremelkedés a balti államokban, illetve Kelet-Európában volt: Bulgáriában 25,4 százalékkal, Lettországban 21,7 százalékkal, Észtországban 18,3 százalékkal, Litvániában 18,1 százalékkal drágultak az élelmiszerek. A fejlett államokban ennél jóval kisebb volt a drágulás: Portugáliában, Hollandiában, Franciaországban, Cipruson és Olaszországban a legalacsonyabb, 3,2-5,9 százalék közötti.
A három legnagyobb kategóriában - hús, gabonafélék, tejtermékek -, amelyek az összes fogyasztás 60 százalékát teszik ki, 4,1 százalékos, 10,7 százalékos, illetve 14,9 százalékos volt a drágulás.
Az euróövezetben áprilisban 6,2 százalékos volt a tizenkét havi élelmiszerár-infláció, 3,3 százalékos általános infláció közben.
225-ös euróárfolyamot rebesgetnek
Nem mozdul az euróövezeti munkanélküliség
Tovább gyorsult az euró-infláció
Az IMF az euróövezeti inflációs előrejelzésén is módosított, lefelé. A májusban ismét 3,6 százalékos éves szintű fogyasztóiár-emelkedési ütem dacára 3 százalék alatti drágulást jövendöl évi átlagban az övezetben erre az évre, jövőre pedig 2 százalék alattit. Mindezek kapcsán a kamatszint tartását javasolja az Európai Központi Banknak.
Az IMF európai igazgatója szerint a növekedési előrejelzésüket azért vitték feljebb az idei évre, mert az év első negyedében a gazdaság a vártnál gyorsabban nőtt: 0,7 százalékkal az előző negyedhez képest, a tavalyi utolsó negyedévi 0,4 százalékot követően.
Az EKB a héten adja ki saját új növekedési és inflációs előrejelzését az övezetre. Esetében azonban a közgazdászok arra számítanak, hogy ront eddigi becslésén, mind a növekedés, mint az infláció terén.
Az IMF is elismeri friss jelentésében, hogy számos tényező fenyegeti a jövőben a gazdasági növekedést, a tavalyi, 2,6 százalékos eurózövezeti gazdasági növekedés fenntarthatóságát, mindenekelőtt a nemzetközi gazdaságot ért sokk, a pénzügyi válság, a nyersanyagok és az élelmiszerek árrobbanása.
Az élelmiszerárak átlagosan 7,1 százalékkal nőttek
Az Európai Unió tagországaiban az átlagos inflációnál nagyobb mértékben emelkedtek az élelmiszerárak áprilisban, tette közzé az EU statisztikai hivatala.
Az élelmiszerárak átlagosan 7,1 százalékkal voltak magasabbak az év negyedik hónapjában, mint egy évvel korábban, és az unió szegényebb országaiban az átlagosnál nagyobb volt a drágulás. A teljes átlagos infláció áprilisban 3,6 százalékos volt az EU-ban az egy évvel azelőttihez képest.
A legnagyobb mértékű áremelkedés a balti államokban, illetve Kelet-Európában volt: Bulgáriában 25,4 százalékkal, Lettországban 21,7 százalékkal, Észtországban 18,3 százalékkal, Litvániában 18,1 százalékkal drágultak az élelmiszerek. A fejlett államokban ennél jóval kisebb volt a drágulás: Portugáliában, Hollandiában, Franciaországban, Cipruson és Olaszországban a legalacsonyabb, 3,2-5,9 százalék közötti.
A három legnagyobb kategóriában - hús, gabonafélék, tejtermékek -, amelyek az összes fogyasztás 60 százalékát teszik ki, 4,1 százalékos, 10,7 százalékos, illetve 14,9 százalékos volt a drágulás.
Az euróövezetben áprilisban 6,2 százalékos volt a tizenkét havi élelmiszerár-infláció, 3,3 százalékos általános infláció közben.
225-ös euróárfolyamot rebesgetnek
Nem mozdul az euróövezeti munkanélküliség
Tovább gyorsult az euró-infláció
MTI
Közel 2 százalékos emelkedéssel, 88.670,90 ponton fejezte be a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a keddi kereskedést. 
