Ezt jól megkaptuk: népszavazás? Még mit nem!

Lengyelországban nem kerülhet sor népszavazásra az euró-csatlakozásról, mivel az euróból "nem lehet kiszállni" - jelentette ki az EKB kormányzó tanácsának tagja, Klaus Liebscher

Klaus Liebscher a Reutersnek nyilatkozva csalódásának adott hangot a 25 tagú unió keleti tagjai körében tapasztalható gyengülő reform készségnek, mondván közelebb álltak az euró bevezetéséhez két évvel ezelőtt mint most. "Most pedig egyikük, mégpedig azt hiszem éppen legnagyobb, úgy tűnik azt mondja: mielőtt megtennénk, népszavazást tartunk róla - nos, erről szó sem lehet" - jelentette ki.

A tíz újonnan csatlakozott tag körül a legnagyobb, Lengyelország nem tűzte ki az euró-csatlakozás céldátumát és a konzervatív kormány elképzelése az euró bevezetésével kapcsolatban tartandó népszavazásról egyaránt megütközést keltett Brüsszelben és az EKB-nál.

Az euróbevezetéssel kapcsolatos véleménynyilvánító népszavazás ötlete korábban Magyarországon is felvetődött: a miniszterelnök ötletét a pénzügyminiszter és a legnagyobb ellenzéki párt is támogatta. Kérdés, hogy mennyire lenne szerencsés előállni a gondolattal, ismerve az EKB Lengyelországgal kapcsolatos álláspontját.

Klaus Liebscher szerint az új tagok pontosan tisztában voltak vele mit vállalnak, amikor beléptek az unióba - kötelezettséget az euró bevezetésére és a maastrichti feltételek teljesítésére: az inflációcsökkentésére, a devizaárfolyam stabilizálására, a költségvetési hiánynak a GDP 3 százalékára, valamint az államadósságnak a GDP 60 százaléka alá történő leszorítására. "A belépés idején még magától értetődő dolog volt, hogy az új tagok ezzel az aktussal kötelezettséget vállaltak az euróövezethez való csatlakozásra egy konkrétan meg nem határozott későbbi időben. Amikor felvételüket kérték az EU-ba, tisztában voltak a követelményekkel" - mutatott rá.

Eddig csak Szlovákia szerezte meg az engedélyt az ERM-II-be való belépésre 2007-ben, amit tervei szerint 2009-ben az euró bevezetése követne. Egyes közgazdászok azonban attól tartanak, hogy az új kormány ezt el fogja halasztani. A gyors ütemben növekvő balti gazdaságok belépési terveit pedig a magas infláció fenyegeti. A legnagyobb kelet-európai gazdaságok pedig - Lengyelország, Magyarország és a Cseh Köztársaság - választásokat követő belpolitikai csatározások miatt voltak kénytelenek jegelni csatlakozási terveiket.

A tíz új tagállam gazdasági teljesítményének felét adó Lengyelország új konzervatív kormánya azt álltja, hogy még ebben az évtizedben teljesítik az euró bevezetésének feltételeit, de egyáltalán nincsenek meggyőződve annak szükségességéről.

A magyarok tulajdonképpen nem is akarnak eurót?

Magyarország eltökélten törekszik az euró bevezetésére, de több éves túlköltekezés után a legnagyobb költségvetési deficittel kell megküzdenie az EU-ban. A szocialista-liberális kormánynak tiltakozásokkal kell szembe néznie megszorító csomagja miatt és nem is tűzte ki az euró bevezetésének céldátumát. A hagyományosan a régió legstabilabb és legjobban teljesítő gazdaságának számító Cseh Köztársaság a növekvő költségvetési deficit és a rugalmatlan munkaerőpiac miatt kétségesnek tekinti a 2010-re kitűzött euró bevezetés teljesíthetőségét.

"Egy kicsit meg vagyok lepve és egy kicsit csalódott is vagyok amiatt, hogy mennyire megkopott az utóbbi időkben egyes új tagországok korábbi ambiciózus politikája" - jelentette ki Klaus Liebscher. "A csatlakozás idején többségükben még közelebb álltak a maastrichti kritériumok teljesítéséhez mint mostanság. Akkoriban még szilárd alapokkal rendelkeztek, ahonnan elindulhattak volna a monetáris unió felé. Három évvel ezelőtt többségükben még 2008-as, vagy 2009-es belépéssel számoltak. Most viszont már alig van néhány, amelyik be tudna vagy be akarna lépni 2010 előtt" - mondta.

Bokros: leszakadás fenyegeti Magyarországot
Hatalmas költségeket vernek a bankkártyásokra?
Románia beelőzne
Nem a nép, csak az euroszkeptikusok lázadtak?
Gyurcsány: 2007 és 2008 a reformok éve lesz