Az önkormányzatok tervezettnél magasabb, 150 milliárd forintos negyedik negyedévi hiánya és a központi kormányzat hiányának eredményszemléletű átszámítása miatt nem teljesült a tavalyi 3,8 százalékos hiánycél - áll a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteki, a strukturális reform végrehajtásáról szóló tájékoztatójában.
Az önkormányzatok költségvetési jelentése szerint az első három negyedévben a hiány 97 milliárd forint volt. A Nemzetgazdasági Minisztérium ezért még decemberben sem tartotta indokoltnak, hogy változtasson az önkormányzati alrendszer 190 milliárd forintra becsült hiányprognózisán. Az elmúlt években is rendre kiugróan magas hiány halmozódott fel az utolsó negyedévben, ilyen nagyságrendű - 150 milliárd forintos - utolsó negyedévi hiány azonban nem volt reálisan feltételezhető a minisztérium szerint. (Tavaly az utolsó negyedévben, október 3-án voltak az önkormányzati választások.)
A helyi önkormányzatok januári gyorsjelentése szerint az egész éves pénzforgalmi hiány 247,7 milliárd forint volt.
A szja-bevételek miatt szállt el a hiány? |
A nagyobb önkormányzati pénzforgalmi hiány kialakulásában az iparűzési adó elmaradása és a gépjárműadó, az illetékek és más bevételek vártnál alacsonyabb teljesülése volt a meghatározó. Kedvezőnek ítélhető ugyanakkor a minisztérium szerint, hogy az önkormányzatok eredményszemléletű hiánya valamivel kevesebb, mint a pénzforgalmi hiány, a kifizetetlen számlák állománya alig gyarapodott, a bérkiadásoknál a január/január havi kifizetések egyenlege némi megtakarítással is járt. A statisztikai meghatározások alapján az önkormányzati alszektorba besorolt gazdasági társaságok és non-profit szervezetek elhanyagolható mértékben növelték tovább a hiányt.
Az NGM szerint az államháztartás magyar költségvetési prezentáció szerinti pénzforgalmi hiánya és az EDP hiány közötti kapcsolat, az ún. EDP-híd a 2010. évben, a Nemzetgazdasági Minisztérium 2010 decemberében készíttetett előrejelzését és a KSH friss számításait egybevetve, a következők szerint alakult:
Az uniós módszertan szerinti EDP-egyenleg számításához figyelembe veendő korrekciók túlnyomó többsége a központi költségvetéshez kapcsolódik. Rontotta az eredményszemléletű egyenleget az szja-bevételek, és áfabevételek elmaradása a várttól, a kamatok, az EU-transzferek eredményszemléletű elszámolása, illetve a központi költségvetési szervek év végi szállítói tartozásának állományának növekedése.
A társadalombiztosítás az uniós statisztikai elszámolásban önálló kormányzati alszektor. A társadalombiztosítás 2010. évi EDP egyenlegében a tb- és eho-bevételek a decemberi várhatónál gyengébben teljesültek, mivel a 2010 decemberéhez kapcsolódó járulék bevételek elmaradtak a várakozásoktól, az év végi nem rendszeres kifizetéseket ugyanis elhalasztották az alacsonyabb szja-teher miatt 2011-re.
Hozzáteszik: a tb 2007. évi maradványának felhasználása címen elszámolt 27 milliárd forintot a statisztikusok nem minősíthették 2010. évi folyó bevételnek.
Az NGM ugyanakkor hangsúlyozza: a kormány az irányítása alá tartozó szerveknél az eredetileg tervezett pénzforgalmi hiánycélt teljesítette, sőt az GDP-arányosan még jobban is alakult.
MTI, Privátbankár