Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!
A világ éghajlatvédelemért felelős legfőbb tisztviselői optimistának tekintik magukat a klímaváltozás elleni harc sikerességét illetően, ugyanakkor az általuk felvázolt helyzetkép inkább pesszimizmusra ad okot. A kritikus felmelegedési szint elkerülése gyakorlatilag lehetetlen.
A világ éghajlatvédelemért felelős legfőbb tisztviselői optimistának tekintik magukat a klímaváltozás elleni harc sikerességét illetően, ugyanakkor az általuk felvázolt helyzetkép inkább pesszimizmusra ad okot.
A Klímaváltozási Kormányközi Testület (IPCC) budapesti ülését megelőző sajtótájékoztatón Radzsendra Pacsauri, a testület elnöke optimizmusát azzal támasztotta alá, hogy az emberek világszerte egyre többen kezdik felismerni a globális felmelegedés jelentőségét, az ezzel járó veszélyeket. Mivel a klímavédelem a Földön mindenkit érint, ezért jó esély van egy világméretű összefogásra - hangoztatta a Nobel-békedíjas testület elnöke.
Yvo de Boer, az ENSZ Klímaváltozási Keretegyezmény (UNFCCC) főtitkára szavai szerint ugyanakkor nagyon nehéz lesz időben megállapodásra jutni egy hatékony, globális klímavédelmi rendszerről, látva a jelenleg a világban zajló gazdasági folyamatokat. A főtitkár utalt arra, hogy a kritikus felmelegedési szint elkerülése gyakorlatilag lehetetlen, ha Kína és India gazdasága a jelenlegi ütemben nő, és ezzel egyenes arányban emelkedik üvegházhatást okozó gázkibocsátásuk.
Az IPCC tavalyi jelentésében a kritikus szintet plusz 2 Celsius fokban állapította meg a múlt század elejéhez viszonyítva. Ennél nagyobb mértékű globális átlagos hőmérséklet-növekedés esetén a visszafordíthatatlan, előreláthatatlan időjárási szélsőségek valószínűsége jelentősen nő.
Yvo de Boer jelezte, hogy a felmelegedés 2 Celsius fok alatt tartásához a szén-dioxid és egyéb üvegházhatást okozó gázok légköri feldúsulását legkésőbb 15 éven belül meg kell állítani, majd némi stabilizációs időszak után csökkenteni. A légkör szén-dioxid koncentrációja jelenleg gyorsuló ütemben nő.
Az IPCC szerint a folyamat megfékezéséhez első lépésben, 2012 után egy olyan megállapodásnak kell érvénybe lépnie, ami 2020-ig a fejlett országokat 25-40 százalékos kibocsátás-csökkentésre kényszeríti az 1990-es szinthez képest. A fejlődő országoknak csökkentési célszámok nélkül az előre jelzett, dinamikus gazdasági, és ezáltal emissziós növekedésük egy részéről kellene lemondaniuk.
A jelenleg érvényben lévő Kiotói jegyzőkönyv egy olyan éghajlatvédelmi megállapodás, ami 1990 és 2012 között 5,2 százalékos csökkentést tesz kötelezővé a fejlett országok számára, ám ez a cél nem fog teljesülni. A megállapodásban szereplő kötelezettségeket ugyanis több ország, köztük az Amerikai Egyesült Államok nem vállalta. Továbbá több ország hiába ratifikálta az egyezményt, a jelenlegi helyzetből ítélve a célszámaikat nem tudják teljesíteni.
Yvo de Boer kiemelte: ezek után egyelőre nem lehet elvárni a fejlődő országoktól, hogy ők is csökkentési célszámokat vállaljanak, hiszen elsősorban nem ők a felelősek a helyzet kialakulásáért. Ehhez először a fejlett országoknak kell bizonyítaniuk, hogy valóban érdemi csökkentést hajlandóak végrehajtani, akár áldozatok árán is.
A főtitkár a tennivalókat ismertetve kifejtette: legkésőbb másfél év alatt meg kell állapodni a 2012 utáni új rendszerről, és azt a 2009-es koppenhágai klímacsúcson alá kell írni, "különben borul a forgatókönyv". A főtitkár jó tárgyalási kezdetnek tartja, hogy az Európai Unió a globális klímavédelem élére állva 20 százalékos csökkentést vállal 2020-ig.
A következő lépés, hogy a világ 8 legerősebb hatalma, a G8-ak országcsoport Japánban hamarosan összeülve megállapodjon egy olyan csökkentési intervallumról, amely a fejlett országok számára alapul szolgálhat a koppenhágai döntés meghozatalához - mutatott rá.
Az IPCC csütörtökig tartó budapesti ülésének egyik fő témája a klímaváltozás vizekre gyakorolt hatása, és a megújuló energiaforrások alkalmazása lesz, de döntést hoz a testület arról is, hogyan használja fel a Nobel-békedíjhoz járó összeget az éghajlatváltozással kapcsolatosan.
A budapesti ülést Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter még tavaly New Yorkban kezdeményezte egy klímavédelmi tanácskozáson. A budapesti rendezvényre, illetve a sajtótájékoztatóra a miniszter biciklivel érkezett.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
A világ éghajlatvédelemért felelős legfőbb tisztviselői optimistának tekintik magukat a klímaváltozás elleni harc sikerességét illetően, ugyanakkor az általuk felvázolt helyzetkép inkább pesszimizmusra ad okot. A kritikus felmelegedési szint elkerülése gyakorlatilag lehetetlen. 
Ezt előbb Donald Trump kürtölte világgá, amit aztán Pakisztán miniszterelnök-helyettese és India külügyminisztere is megerősített. 
