Félre a készpénzzel, sárga csekkel: rengeteget spórolhatnánk
Évente 103 milliárd forintot lehetne megspórolni össztársadalmi szinten, ha sikerülne visszaszorítani a készpénzfizetést. A jegybanknak vannak ötletei arra is, hogyan
Jelentős össztársadalmi költsége van annak, hogy magas a magyar gazdaság készpénzigénye, hangzott el a jegybank csütörtöki, a hazai pénzforgalom jelenéről és jövőjéről megrendezett konferencián. A jegybank a készpénzkímélő fizetési módok szélesebb körű elterjedése érdekében fogalmazott meg javaslatokat
Simor András nyitóbeszédében elmondta: a forgalomban lévő készpénz meghaladja a GDP 8 százalékát, a magyar gazdaság készpénzigénye tehát nemzetközi összehasonlításban is rendkívül magas. Az összes fizetési tranzakció több mint 80 százaléka készpénz igénybevételével történik; Simor András szerint ebben olyan jelenségek játszanak közre, mint például a lakosság sárga csekkekhez, készpénzben kifizetett nyugdíjakhoz való ragaszkodása.
A jegybankelnök kiemelte: ha a fizetések lebonyolítása terén el tudnánk érni a fejlett észak-európai országok hatékonysági szintjét, az évente akár 103 milliárd forint társadalmi költségmegtakarítást eredményezhetne.
A társadalom számára rendkívül drága készpénzes forgalom visszaszorítása érdekében az MNB az állami szféra és a magánszektor (a pénzintézetek, hitelintézetek, bankok, takarékszövetkezetek stb) számára is megfogalmaz javaslatokat.
Lajos Brigitta, az MNB szakértője az állami fizetési szokásokat feltérképező kutatás eredményeit mutatta be a konferencián. Eszerint az állami szférában 2009-ben minden 3. befizetés készpénzben történt, ez 45 millió tranzakciót jelent. Ebből "mindössze" 27 millió a sárga csekkes befizetések száma: ez azt jelenti, hogy alapvetően nem az állam generálja a sárga csekkek forgalmát. A készpénzes forgalom a felmérés szerint a legnagyobb arányban az önkormányzatoknál jellemző. Ugyanebben az évben 55 millió darab készpénzes kifizetést hajtott végre az állam mintegy 3400 milliárd forint értékben.
Ahogy az Bartha Lajos, az MNB pénzforgalmi és értékpapírelszámolási igazgatójának előadásából kiderült: az állam számára azt javasolják, hogy a Magyar Posta hálózatát vonják be a pénzforgalmi szolgáltatások (pl. sárga csekk) elektronizálásával az infrastruktúra fejlesztésébe. Támogassák a bankkártya-elfogadási hálózat bővülését például a bankközi jutalék szabályozásával. Tegyék lehetővé, hogy lehessen mindent állami szolgáltatásért elektronikusan fizetni, lehetőség szerint a nyugdíjakat, szociális támogatásokat elektronikusan, úgynevezett alapszámlákra fizessék ki. Simor András szerint lehetővé kell tenni akár a súlyadó, a gyermekétkeztetés térítés vagy az okmányirodai ügyintézés díjának elektronikus úton történő kifizetését is.
Simor András előadásában kiemelte: a pénzforgalom modernizálásának, a készpénzfizetés visszaszorításának megvan az a hasznos mellékhatása is, hogy a rejtett gazdaság mozgásterét szintén csökkenti, még ha természetesen önmagában nem is elegendő a feketegazdaság visszaszorítására.
Bartha Lajos a javaslatok között említette a házipénztárak használatának minimalizálását. Az állam és alrendszerei pénzforgalmának modernizálását és a számlavezetés, likviditásmenedzsment racionalizálását a Magyar Államkincstárnak kellene koordinálnia. A szakértő szerint fontos követelmény, hogy az állam szüntesse meg a készpénz elsődlegességét a szabályozásban, valamint tegye kötelezővé a különböző fizetési módok díjának feltüntetését a közüzemi számlákon.
Lajos Brigitta elmondta: a készpénzforgalom visszaszorítása szempontjából az is káros, hogy az állami befizetések teljesítéséhez gyakran automatikusan mellékelik a sárga csekket is, ezzel terelve az állampolgárokat a készpénzes fizetési módok felé.
A magánszektornak azt javasolja az MNB: a pénzintézetek koncentráljanak a napközbeni elszámolás országos projektjére, valamint dolgozzanak a vidéki lakosság hatékonyabb elérésén. Erre azért is lenne nagy szükség, mert a magyarországi települések egyharmadában nincs egyetlen olyan kereskedelmi egység sem, amelyben lehetséges a bankkártyás fizetés; 1330 településen nincs bankfiók vagy ATM.
Bartha Lajos szerint fontos, hogy a magánszektor szereplői ösztönözzenek az árazással az elektronikus fizetési módok használatára, elektronizálják az utalványpiacot, hozzanak létre mindenki által elérhető elektronikus számlabefizetési és -bemutatási mechanizmust, valamint alakítsák ki az online fizetési mechanizmusokat.
A konferencián elhangzott: nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a készpénzmentes fizetési forgalom elsősorban adminisztratív eszközökkel, jogszabályokkal erősíthető.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Évente 103 milliárd forintot lehetne megspórolni össztársadalmi szinten, ha sikerülne visszaszorítani a készpénzfizetést. A jegybanknak vannak ötletei arra is, hogyan .jpg)
.jpg)
Kínai repülőgépek és hajók közelítették meg a szigetországot. 
