
Az alacsonyabb iskolai végzettségűek kiemelkedő kiszolgáltatottsága nyilván abból ered, hogy ők amúgy is kiszolgáltatottabbak, ők veszíthetik el először a munkahelyüket, épp, mert hiányzik a végzettségük. A legfontosabb eleme a tanulmánynak talán az, hogy a stressz, vagy legalábbis a munkahelyi stressz eluralkodása megelőzhető lenne, de ehhez nagyon sok mindennek kell egyszerre változnia, a munkaszervezéstől a munkavégzés technológiáján át egészen a szociális kapcsolatokig. Gyanúim szerint azonban a mai magyar cégek nem igazán vagy legalábbis ritkán alkalmasak arra, hogy nemhogy kezeljék, de meg is előzzék a stresszt.
Korábbi jegyzetek: - Végre beengednek Romániába egy magyar mozdonyt - Nemes kezdeményezés, bukásra ítélve - Makro-gondok - mikro-kicsinyesség |
Másrészt ugye lehet bármiféle szakember a cégnél, aki pszichológiai módszerekkel oldja a helyzeteket, észreveszi, ha valakivel baj van, azért a stressz legfőbb forrása és adott esetben a gyógyulás kulcsfigurája mégsem ő, hanem az a vállalati főnök, akinek vezetési stílusa, bánásmódja, emberi kapcsolatai inkább meghatározzák az összes alatta lévő munkavállaló mentális állapotát.
És itt a legfőbb bökkenő. Mert hát ki lenne kitéve a legnagyobb stresszhatásnak, ha nem a főnök, aki kívül verekszik a cégért, belül úrrá kell, hogy legyen kényes helyzeteken, mindenkinek a kedvébe kell, hogy járjon, hogy menjen a meló, és így tovább. Szóval, ahol a főnök stressz alatt van, ott nehéz stresszmentes környezetet alakítani, márpedig a stressz alatt lévő főnöknek épp arra nem jut energiája, hogy kivédje a stressz káros hatásait. Ehhez már rendszerint ő is túl van stresszelve.
Márványi Péter jegyzete
Túl sok a munka? Csak nyugi!
Ha borul a bili: hogyan éljen túl egy házasságot?
Sokat dolgozik? Halálos veszélynek teszi ki magát!
Teljesen kicsinál minket a munka