Fix, havi fix, mix: befektetői dilemma

Anyagi helyzetünknél fogva, vagy egyéb megfontolásokból többféle módon is befektethetünk hosszabb távra. Egyrészt dönthetünk úgy, hogy folyó jövedelmünk egy bizonyos hányadát (fix összeget, vagy jövedelmünk fix százalékát) havonta fektetjük be. Másrészt azt is választhatjuk, hogy a már korábban felhalmozott nagyobb összegű megtakarításunkat, vagy egy most kézhez kapott csinosabb jutalmat, esetleg más forrást egy összegben fektetjük be és többet nem akarunk hozzátenni. Persze elképzelhető e két stratégia ötvözése is (magas kezdeti befizetés és folyamatos kisösszegű megtakarítás együtt).

Balul is elsülhet a túlzott spórolás
Százezres kérdések - segítséggel

A folyamatos díjfizetéssel elkerülhetjük a rossz piaci időzítést, ugyanis ha nagyobb összegű megtakarításunkat éppen egy tőzsdei fellendülés csúcsán fektettük be részvénypiaci eszközökbe, akkor a teljes megtakarításunk értéke csökken, míg folyamatos díjfizetéskor kisimíthatjuk ezeket az eltéréseket (átlagolás), vagyis szinte függetlenítjük magunkat az éppen aktuális piaci hangulattól. Persze ez fordítva is igaz, illetve amennyiben kellően hosszú távon gondolkozunk, az időzítés nem játszik már akkora szerepet.

Nyíltvégű befektetési alapok esetében mindkét variáció elképzelhető. A különbség a felszámított költségek terén mutatkozik - ugyanis folyamatos befizetéseknél minden egyes befizetéskor levonják a vásárlási díjat, míg egyszeri befizetéskor csak egyszer (természetesen ez esetben a nagyobb összeg után). Figyelembe véve, hogy mostanában egyre jellemzőbb a fix összegű tranzakciós díj, ez esetben - minden egyéb tényező változatlansága mellett - az egyszeri befizetés tűnik előnyösebbnek.

Ugyanakkor olyan hazai alapok is léteznek, ahol a vásárlás teljesen ingyenes, csak eladásnál számítanak fel díjat: ilyen esetekben (vagy ahol a vételi díj százalékban, minimum díj nélkül van meghatározva) nyugodtan alkalmazhatjuk a rendszeres befizetés módszerét, mert ez nem növeli költségeinket.

A nyugdíjpénztáraknál alapvetően a folyamatos díjfizetés lehetséges, igaz ezt kiegészíthetik egyszeri nagyobb összegű befizetések is. Itt arra kell ügyelni, hogy lehetőség szerint használjuk ki az adótámogatás maximális mértékét (30százalék, de maximum 100, illetve 130 ezer forint/év), de befizetéseinkkel ne lépjük ezt túl. Vagyis ha adott évi saját befizetéseink ezt a mértéket túllépnék, akkor érdemes egy másik olyan terméket választani a meglévő pénztártagság mellé, ahol szintén igénybe vehető adókedvezmény (életbiztosítást, vagy nyugdíj-előtakarékossági számlát).

Befektetne? Forduljon szakértőhöz!

Ezen kívül fontos tudni, hogy az önkéntes kasszák jellemzően sávos díjstruktúrával rendelkeznek, azaz minél többet fizetünk be egy évben, annál nagyobb az esélye, hogy befizetésünk egy része már magasabb sávba kerüljön, ezzel növelve az egyéni számlára kerülő hányadot.

Az önkéntes pénztárak egy része ezen kívül a rendkívüli befizetéseket rendkívüli mértékű fedezeti tartalékba kerülő hányaddal jutalmazza. Ezek a lehetőségek ma már több helyen is 100 százalékot megközelítő (sőt, akár azt elérő) egyéni számlára kerülő részt jelenthetnek, vagyis a magas havi összeg és az alacsony havi összeg esetenként magas egyszeri befizetéssel egyaránt célravezető lehet.

A cikknek nincs vége, kattintson!

 

Oldalak:

( 1 )

( 2 )

következő >>