.jpg)
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) honlapján ismertetett bizottsági jelentés szerint az EU Tanácsának irányelvét "a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról" december 21-ig kell átültetni a magyar jogrendbe.
A direktíva lényegi eleme, hogy a 2007. december 21. után kötött valamennyi új szerződésben a biztosítási, illetve azzal kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások alkalmazásakor a díjak és juttatások számításában a nemi hovatartozás tényezőként történő számbavétele az egyének díjaiban és a szolgáltatásban nem eredményezhet különbséget.
A PSZÁF az érintett államigazgatási szervek és a piaci szereplők részvételével állított fel egy munkabizottságot, hogy felmérje az irányelv bevezetésének hatásait. |
A felmérés szerint a direktíva rendelkezései a biztosítói, önkéntes nyugdíjpénztári, lakásért életjáradékot kínáló és az önkéntes egészségpénztári szektort is érinthetik.
A Gender Bizottság által megkérdezett 28 biztosító részvénytársaság és 8 biztosító egyesület közül 21-en válaszoltak a kérdésekre. Közülük 6 esetben nyilatkoztak úgy, hogy nem alkalmaznak nemek szerinti megkülönböztetést az árazás-szolgáltatás területén, 15-en viszont pozitív választ adtak. Az érintett termékek zöme életbiztosítás, de előfordultak nem-életági termékek is, úgy mint: felelősségbiztosítások, illetve egészségbiztosítás jellegű termékek.
A biztosítók mindegyike a felmentés igénylése mellett érvelt, még olyan áron is, ha nyilvánosságra kell hozni a differenciálás alapjául szolgáló adatokat.
A megkeresett 69 nyugdíjpénztár közül 21-en válaszoltak, ebből 19-en nemleges választ adtak. Bár darabszámra kevesen adtak igen választ, ezt a legnagyobb hazai nyugdíjpénztárak tették. Életjáradékok esetében a nő/férfi arány nem az árazásban, hanem egyértelműen a szolgáltatásban jelentkezik. Ez az arány 80 százalék körül alakul annál a két intézménynél, amelyek ilyen adatot szolgáltattak.
A nyugdíjpénztárak mindegyike azt nyilatkozta, hogy a felmentési opciót le kellene hívni.
Az önkéntes nyugdíjpénztári ágazatot is érinti az opció lehívása. Az öt pénztár közül, amelyek az opció lehívását fontosnak találták, 4 jelentős biztosítói hátérrel és multinacionális biztosítói anyavállalattal rendelkezik, és emellett nagy súlyúak a hazai piacon.
A lakásért életjáradékot kínáló intézmények esetében felmerül a hatály kérdése, hiszen a jelenlegi törvénytervezet szerint a biztosítóktól és más pénzügyi szolgáltatóktól eltérő szabályozás fog majd rájuk vonatkozni. A direktíva azonban nem intézményekre vonatkozik, hanem tevékenységekre, és az a válaszokból is jól látszik, hogy ezek az intézmények tartalmát tekintve életjáradékot szolgáltatnak, és halandósági adatokkal kalkulálnak.
Az önkéntes egészségpénztári szektort úgy tűnik, egyelőre semmilyen formában nem érinti a direktíva hatálya. A bizottság javasolja azonban, hogy ezt a szektort se hagyják figyelmen kívül a végrehajtásnál, tekintettel arra, hogy az új egészségügyi rendszerben még nem ismert a szerepük, és szóba jöhet valamilyen kockázati alapú árazás-szolgáltatás a kiegészítő egészségbiztosításokban.
OÉT: nincs egyetértés a korkedvezményben
Havi egymilliárd plusz - beindult az életjáradék
Nyugdíj: a KDNP-nek új ötletei vannak
Egészségpénztárak: csak kapkodjuk a fejünket (hanganyag)
MTI