Fizetünk, mint a katonatiszt: kevesebbet késünk a számlákkal

Az elmúlt időszakban már javult az időben kiegyenlítésre kerülő számlák aránya Magyarországon, valamint az átlagos fizetési késedelem 21 nap körüli szinten látszik stabilizálódni– áll a Dun & Bradstreet (D&B), nemzetközi cégminősítő jelentésében. Az extrém késéssel – több mint 90 nap – fizetett számlák aránya, azonban növekedett, ami egyenes arányban van a növekvő fizetésképtelenségi eljárások arányával. A vállalati számlafizetési szokások számos olyan információt árulhatnak el, ami az adott céggel való üzleti kockázat nagyságára utal, így minden hitelezési döntés alapja.

Több mint 7 százalékponttal nőtt a határidőn belül fizetett számlák aránya

A főként stabil, rendszeres üzleti kapcsolatokban a fizetési fegyelem javulására utal, hogy a határidőn belül való számlafizetések aránya nő a magyar gazdaságban. Míg 2008-ban csupán a számlák 44,01 százalékát fizették ki időben, addig 2009-ben már 47,02 százalékot, az elmúlt 12 hónapban pedig már 51,39 százalékot. Ne bízzuk el magunkat, mivel a javuló tendenciát nemcsak a gazdasági helyzet stabilizálódása okozhatja, hanem az is, hogy az eladók egyre kevésbé bíznak vevőikben, és sűrűbben kérnek előrefizetést - hívja fel rá a figyelmet a D&B.  A számlákat a legnagyobb arányban a közigazgatás, védelem, a pénzügyi, biztosítási tevékenység és a bányászat, kőfejtés területén egyenlítik ki időben. A papíriparban és az építőiparban a legkisebb a határidőn belüli számlakiegyenlítési arány, ahol a 40 százalékot sem éri el az időben fizetett számlák aránya.

21 napos átlagos késedelem több mint 50 napos pénzhez jutási időt eredményez

A papíriparban a magas fizetési határidő és a nagy késedelem átlagosan 83 napos pénzhez jutási időt jelent egy utalásos számla kiállításakor, ami már jelentős cash flow problémákat okozhat.

Az átlagos fizetési határidő minimálisan csökkent az elmúlt időszakban Magyarországon. Míg 2008-ban 31,2 nap volt, addig az elmúlt időszakban már csak 30 nap. A csökkenés annak is köszönhető, hogy a válság hatására egyre több cég szigorította a fizetési feltételeket és csak rövidebb fizetési határidőket engedélyezett. A fizetési határidők csökkenése mellett az átlagos fizetési késedelem 2008 óta nőtt, miközben 2009 óta 21 nap körüli szinten stabilizálódik. A legmagasabb a fizetési késedelem az ingatlanügyletek (42 nap), papíripar (31,6 nap), építőipar (29,5 nap) területén.

Extrém késések és a bedőlési arányok együtt nőnek

Az extrém 90 napos késedelmek aránya az elmúlt időszakban nőtt, ami sok esetben a fizetésképtelenség felmerülése utal. A fizetési tapasztalatok egybevágnak vágnak a magyar cégek bedőlési arányának növekedésével, mivel a bedőlési arány (felszámolási eljárások és csődeljárások működő cégekre vetített részaránya) az elmúlt három év alatt 2 százalék körüli értékről 3 százalék fölé nőtt, és az elmúlt 12 hónapban már elérte a 3,18 százalékot. Az 90 napos késések aránya 1,58 százalék volt 2008-ban, az elmúlt 12 hónapban pedig már 1,7 százalék. Nem meglepő módon a legnagyobb az extrém késések aránya az építőiparban, az ingatlanügyletek területén és a papíriparban.

Új irányok a kockázatkezelésben

A számokból látszik, hogy egy megalapozott üzleti döntés meghozatalakor már nem elég csupán alapvető céginformációkra hagyatkozni. Egy átfogó kockázatkezelési döntéshez az elmúlt években kiderült, hogy a lehető legtöbb minőségi információra célszerű támaszkodni.

Privátbankár - Zsiborás Gergő