A kormányzati intézkedések hatására a nemzetközi piacok megbízható gazdasági partnernek tekintik Magyarországot - hangsúlyozta Fellegi Tamás
A miniszter kitért arra is: az uniós pénzek kifizetési üteme háromszor gyorsabb ma, mint a kormányváltás előtt. Az elmúlt 11 hónap alatt 727 milliárd forintnyi uniós támogatási pénzt fizettek ki pályázatokra
Kérdésre válaszolva Fellegi Tamás elmondta: a kormány eddigi legnagyobb sikerének tartja, hogy sikerült stabil pénzügyi helyzetet teremteni, elvinni az országot "a szakadék széléről", és mindezt megszorítások nélkül.
Kiirtanák a korrupciót a közbeszerzésekből
|
Vitára bocsátották az energiastratégiát |
A részletekről szólva elmondta: új szabályként jelenik meg az új törvényben, hogy az ajánlatkérőnek a tenderbontást megelőzően nyilvánosan ismertetni kell, mekkora anyagi fedezet áll rendelkezésre a szerződés teljesítéséhez. A gyors és hatékony jogorvoslatot a Közbeszerzési Döntőbizottság megreformálásával teremtené meg a kormány.
A privatizációnak vége
Hamarosan az Országgyűlés elé kerül a 2011-2014. közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Vagyongazdálkodási Irányelv, amelynek tervezete a privatizációt lezártnak tekinti - mondta Fellegi Tamás.
| Brüsszel szkeptikus Ahogy arról tegnap a Privátbankár.hu beszámolt, az Európai Bizottság (EB) ma ismertetett prognózisa jóval pesszimistább a magyar kormány várakozásainál. Az EB 2,5%-os hiány helyett 3,3%-ot jósol az idei évre és lassabb gazdasági növekedést. Részletek >>> |
Fellegi Tamás kitért arra is, hogy az egységes állami vagyon nyilvántartásának elkészítését az idén befejezik. Az állami vagyon jelentős hányadát a többségi állami tulajdonban lévő társaságok vagyona teszi ki, és ennek növelése mellett szükség van a közjó és az üzleti szemlélet egyensúlyának megteremtésére is. Az államnak a közjó érdekében ugyanis esetenként olyan lépéseket is meg kell tennie, amelyeket "normál" vállalati döntési helyzetekben nem feltétlenül tennének meg. A közérdek azonban felülírhat bizonyos pénzügyi-üzleti szempontokat - fogalmazott a miniszter.
Leszámolnak az előnytelen PPP-projektekkel
Az állam számára előnytelen PPP-megállapodásokata felelős állami gazdálkodás jegyében megszüntetik, és ezeknél a szerződéseknél csak a beruházás valós értéken történő elszámolását tudják elfogadni a kiváltáshoz, átalakításhoz - fogalmazott Fellegi.
Elmondta: a beruházásokat átvizsgálva kiderült, hogy a magántőke bevonásával készülő beruházások az állam és az önkormányzatok által vállalt kötelezettségek mindössze harmadába, negyedébe kerültek. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy az állam vállalt minden kockázatot, és a magánszféra kockázat nélkül többszörös haszonra tesz szert a PPP-szerződések révén.
Magyarországon mintegy 100 PPP-program van, amelyek 3000 milliárd forinttal terhelik a költségvetést a teljes futamidő végéig - mondta a miniszter. A hatályos szabályozás szerint már nem lehet elszámolni a PPP-beruházásokat államháztartáson kívül, így ez a továbbiakban nem lehet érv a konstrukció mellett, a jövőben elsősorban uniós forrásokat bevonva érdemes fejleszteni - jegyezte meg Fellegi Tamás.
Az irány jó, de nem szabad hátradőlni
A konferencián rendezett panelbeszélgetésen nemeztközi szakértők erlmondták: Magyarország egyértelműen jó irányba fordult, a Széll Kálmán tervben megfogalmazott irányok üdvözlendőek, segítenek a fenntartható gazdasági fejlődés és a pénzügyi stabilitás elérésében. Az adócsökkentés önmagában azonban nem indítja be a növekedést, átfogó munkaerőpiaci reformokra, a foglalkoztatottság jelentős növelésére van szükség. Az IMF, a Morgan Stanley, a Merrill Lynch és a The Royal Bank of Scotland szakértői egyaránt úgy fogalmaztak: a stratégia megalkotása, a célok kitűzése után Magyarországnak nem szabad hátradőlnie, kulcsfontosságú, hogy a bejelentett reformokat következetesen végig is vigyék, a politika ne hátráljon ki az esetenként kemény fiskális megszorításokkal járó intézkedések mögül.
A kétharmados többség az igazi reformok gátja?
Bod Péter Ákos a konferencia záróelőadásában elmondta: a világgazdaság új szereplői a megszokottól jelentősen eltérő gazdasági kultúrával rendelkeznek, ebből adódóan a játékszabályok sem ugyanazok már, mint amik korábban kialakultak. A nem konvencionális gazdaságpolitika időszakába léptünk - fogalmazott a volt jegybankelnök.
Az Orbán-kormány szokásostól eltérő intézkedései azért nem váltottak ki nagyobb nemzetközi visszhangot, mert más gazdaságokban is rendkívüli intézkedések történtek. A pénzügyi és gazdasági válság kifutásával azonban csökken a nemzetközi szervezetek toleranciaszintje - ez látható volt a különadók nemzetközi fogadtatásánál is.
Bod Péter Ákos szerint az európai kilábalás grafikonon ábrázolva nem W alakú, hanem sokkal inkább WWW görbével jellemezhető: nem várható ugyanis, hogy a válság elmúltával 5-7 évig tartó konjunktúra indul be. Az ingadozó külső környezetben jelentősen megnő a reagálás, rugalmasság fontossága; a baj az, hogy Magyarországnak ez éppenséggel nem erőssége. A magyar munkaerő hagyományosan immobil, a magyar intézményrendszer merev, a gazdaság szerkezete nem mozdul könnyen, a kutatás-fejlesztési kiadások aránya alacsony, tőkeszerkezetünk pedig elöregedett. A magyar értékrend erősen államközpontú, a gazdasági szereplők az államtól várják mindenre a megoldást, miközben az államot egyébként nem tartják sokra, ha például adófizetésre kerül a sor. Ennek az ellentétnek a feloldása egyelőre nem látszik - fogalmazott a szakember.
Bod Péter Ákos megjegyezte: véleménye szerint a kétharmados kormánytöbbség megléte nem elősegíti, sokkal inkább gátolja a gazdasági problémák megoldását: mivel a kormány más (nem gazdasági) célokra szeretné használni az erős felhatalmazást, nem kockáztatja annak elvesztését népszerűségcsökkenést okozó gazdasági intézkedésekkel. A kétharmados többség tehát ebből a szempontból éppen az elvesztésétől való félelem miatt akadály - véli a szakember.
Privátbankár - Gáspár András
