Az eredmények közé sorolta, hogy a magyarországi érdekképviseletek "masszívan" beépültek az európai szakszervezeti mozgalomba, és szerepet kaptak az európai párbeszéd bizottságokban is. A multinacionális cégeknél megalakultak az európai üzemi tanácsok, amelyekben a magyar munkavállalók érdekeit is képviselik. A válság azonban sok tekintetben változtatta meg a tárgyalási pozíciót. "Míg korábban egy-egy nemzetközi cégcsoportnál abban kellett dönteni, hogy hol ruházzanak be, fejlesszenek, ma - működő munkásszolidaritás, de eltérő érdekek mellett - arról kell dönteni, hogy hol zárjanak be gyárakat, építsék le a munkaerőt - fogalmazott Pataky Péter. A konföderáció első embere hiányolta a határozottabb együttes fellépést is az újonnan csatlakozott országok szakszervezeteivel egy-egy kérdésben.
A pozitív változások közé sorolta az általa "szörnyen" liberálisnak nevezett 1992-es Munka törvénykönyve változását a csatlakozást követően, ám úgy vélte, hogy ez európai irányelv még mindig korrektebb a hazainál. Kifogásolta azt is, hogy Magyarország ratifikálta ugyan az Európai Szociális Chartát, de csak a minimumot, amibe még mindig nem tartozik bele a tisztességes megélhetéshez való jog.
Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy a munkavállalók egyik legfontosabb elvárása az uniós tagságtól a bérek felzárkózása, illetve felzárkóztatása elmaradt. Ugyancsak vágyálom maradt az euró bevezetése is, amely a kis, nyitott gazdaságban, a védtelen forinttal időről-időre nehéz helyzetet teremthet - fogalmazott.
A csatlakozásnak nem volt alternatívája, helyes volt - szögezte le a szakszervezeti vezető, és az eredmények közé sorolta az EU válságban nyújtott segítségét. Ugyanakkor úgy vélte: az EP választásokon jellemzően alacsony részvétel azt is tükrözi, hogy a választók megítélése szerint az EU intézményrendszere is megújításra szorul, óriási a bürokrácia, túl sok a képviselő, szakértő, bizottság, ami jelentős költségeket emészt fel, és átláthatatlanná teszi a gazdálkodást - mondta. Borsik János véleménye szerint az idei EP választások magasabb részvétele sem az európai ügyek iránti fogékonyság növekedését mutatja, hanem azt, hogy a választások a belpolitika "martalékává" váltak.
Borsik János is kiállt a teljesen szabad munkaerőpiac mellett és úgy vélte: "több van az EU-ban, mint amennyire eddig jutott". Hangsúlyozta azt is: bár a munkavállalók csalódtak a bérfelzárkóztatás elmaradása miatt, a válság elmúltával újabb lehetőség nyílik a teljes integráció megvalósítására.
Gaskó István, a Liga elnöke emlékeztetett arra, hogy a csatlakozásnál a bérfelzárkóztatáson túl a munkavállalók jobb munkalehetőségeket, munkakörülményeket reméltek. Ezzel szemben a bérek továbbra is jelentős mértékben elmaradnak az uniós szinttől, sőt az utóbbi években még távolodtak is attól - mondta. A munkalehetőségek sem javultak, sőt a válság miatt fél éve csökken a munkahelyek száma, és drasztikusan nő a munkanélkülieké. "A szabad munkavállalásba vetett hitünk csorbát szenvedett, amiért elsősorban Németország és Ausztria kárhoztatható" - fogalmazott.
Az eredmények közé sorolta Gaskó István, hogy a magyar gazdaság az egységes piac része lett. Az előnyök mellett azonban hátránnyal is járt, a magyar áruk ugyanis fokozatosan szorultak ki a hazai piacokról - fűzte hozzá. A szakszervezeti vezető ellentmondásosnak és nehezen teljesíthetőnek nevezte a konvergenciaprogram miatti megszorításokat is, és úgy vélte: az, hogy az "EU nem tudott megfelelő védőhálót nyújtani" a tagországoknak a válság miatti kihívások ellen, csalódást okozott az uniós intézményrendszerben.
Ünnepeljük a munkát, ami nincs
LIGA: Bajnai csak ront a helyzeten
A munkaadók Bajnai mellé álltak
Kiborultak az Autonómok: ez így nem jó!
Bajnai mindenkitől áldozatot kér
MTI