A Központi Statisztikai Hivatal és az Ecostat gyorsbecslése alapján Magyarország GDP-je 0,7 százalékkal nőtt az idén az első negyedévben a megelőző negyedévhez, és - a várakozásoknak megfelelően - 2,4 százalékkal az egy évvel korábbihoz képest.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteki közleményében hangsúlyozza, hogy négyéves csúcson van a magyar gazdaság növekedése, amely mögött a külső kereslet emelkedése áll. Ez elsősorban a dinamikusan bővülő ázsiai országok növekvő importja által is támogatott német keresletbővüléssel függ össze - fűzi hozzá a tárca.
Az export húzóereje az idén várhatóan folyamatosan tovább gyorsítja a magyar gazdaság növekedését, és a későbbiekben az autóipari gyártáskapacitást bővítő beruházások is meglátszanak már a növekedési ütemen - jósolták londoni felzárkózó piaci elemzők az idei első negyedévi növekedés előzetes adatainak pénteki ismertetése után. A JP Morgan elemzői fenntartották az idei évre a 2,8%-os növekedési prognózisukat, míg a Goldman Sachs (GS) szerint "felfelé ható kockázatokat" jelentenek a most megjelent számok a cég eddig érvényben lévő 2,5%-os éves magyar növekedéssel számoló prognózisára. London szerint a következő években 3% feletti éves összevetésű növekedések következhetnek Magyarországon. |
Az NGM szerint az év második felében a gazdasági szereplők várhatóan pótolják elhalasztott fogyasztásukat, a magánnyugdíjpénztári reálhozam kifizetések, illetve a személyi jövedelemadó rendszer módosításának hatására.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője elmondta: a GDP növekedést továbbra is az export, illetve az ipari termelés húzza, míg a belső kereslet továbbra sem járul hozzá érdemben a gazdaság bővüléséhez, de legalább már nem húzza le a növekedést.
Az építőipar kibocsátása továbbra is negatív, azonban a visszaesés mértéke enyhült. A szolgáltatások közül az idegenforgalom növekedhetett, a kiskereskedelem lényegében stagnált, a pénzügyi szolgáltatások azonban feltehetően visszaestek - vélekedett a szakértő.
A következő negyedévekben fokozatos gyorsulásra lehet számítani, mivel a második negyedévben várható fordulat a mezőgazdaság kibocsátásában, így az éves növekedés Suppan Gergely szerint elérheti a 2,8 százalékot, a harmadik negyedévtől pedig a fogyasztás és a beruházások lassú élénkülése várható.
A negyedik negyedévben a tavalyi alacsony bázis segíthet a további növekedésben, így rendre 3, illetve 3,8 százalékos növekedés várható - fűzte hozzá.
Már rég nem volt ekkora GDP-növekedés hazánkban A KSH és az Ecostat gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 2,4 százalékkal 2011. I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva - ez 2006 vége óta a legjobb adat. |
Árokszállási Zoltán, az Erste makroelemzője elmondta: a közölt GDP adat megegyezik a várakozásokkal, és a vártnál nagyobb növekedés - ellentétben a meglepetésszerű német GDP adatokkal - Magyarországon két okból nem következhetett be. Egyrészt viszonylag magas volt a bázis: a tavalyi első negyedben is jól teljesített a gazdaság, másrészt a belső kereslet valószínűleg gyengébben teljesített a vártnál.
A szakértő szerint a következő negyedévekben éves összehasonlításban a mostani 2,4 százaléknál kissé nagyobb lehet a GDP növekedése, a második félévben elérheti, vagy kissé meghaladhatja a 3 százalékot. 2011-re egészére Árokszállási Zoltán 2,7 százalékos, a kormány előrejelzésénél alacsonyabb GDP növekedést vár. Elmondta: a költségvetési konszolidációt megcélzó Széll Kálmán Terv ugyan rövidebb távon visszahúzhatja a gazdasági bővülést jövőre, de az év egészében még így is 3,1 százalékos GDP-növekedés várható.
Az ugyancsak pénteken közölt ipari termelési adatokról elmondta: a belső piacra termelő ágazatok továbbra is gyengébben, míg az exportra termelők jól teljesítenek. Az ipari export tizenötödik hónapja tartó kétszámjegyű éves növekedése, és a belföldi értékesítés tavaly októbertől regisztrált visszaesése ellenére az ipari termelés 9,2 százalékos éves növekedését eredményezte márciusban - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken kiadott részletes adataiból.
MTI, Privátbankár