Görög kiszállás: a kisebbik rossz?

Egy tekintélyes német gazdasági szakértő szerint a kisebbik rosszat jelentené, ha Görögország kilépne az euróövezetből.

A müncheni ifo gazdaságkutató intézet elnöke, Hans-Werner Sinn egy vasárnapi interjúban annak a nézetnek adott hangot: katasztrofális következményekkel járhat, ha Athén az euróövezetben marad. Ebben az esetben - mint rámutatott - Görögország egyre erőteljesebb takarékosságra kényszerülne, a többi tagállam, köztük Németország pedig arra, hogy Athént újabb és újabb mentőcsomagban részesítse, miközben nem látszik az alagút vége. Sinn arra figyelmeztetett, hogy ilyen helyzetben a görög vállalatok rendkívül nehéz helyzetbe kerülnének, belső leértékelés következne be, az ország - nézete szerint - a polgárháború szélére sodródna. Az intézet vezetője ezt a vészforgatókönyvet a weimari köztársaság utolsó éveinek deflációs politikájához hasonlította, utalva az ismert és végzetes következményekre.

Hans-Werner Sinn - aki kezdettől fogva kételkedett abban, hogy Görögország képes lesz visszafizetni adósságait - ezzel szemben úgy vélte: ha Görögország az euróról a drachmára térne vissza, exporttermékeit olcsóbban és jobban tudná értékesíteni, és az ország versenyképesebbé válhatna. A gazdaság esélyei növekednének, a görög állam ismét adót emelhet, és adósságainak egy részét visszafizethetné.

A pénteken tartott szűk körű euróövezeti pénzügyminiszteri találkozót követően nem csitulnak a találgatási hullámok Görögország esetleges euróövezeti kilépése körül.

A görög  euróövezeti tagság esetleges elhagyásával kapcsolatos találgatások a múlt hét végén robbantak ki a Der Spiegel információi nyomán. A hetilap ugyanis arról számolt be, hogy Athén komolyan fontolóra vette az euróövezetből való kilépést. A görög kormány ezt cáfolta, mint ahogy nem sokkal később közös cáfolatot fogalmaztak meg rendkívüli tanácskozásukon az eurótérséghez tartozó országok pénzügyminiszterei is.

Ennek ellenére - mint az Hans-Werner Sinn nyilatkozata bizonyítja - a "lavina" megindult, és a hétvégi német sajtóban pro és kontra számos vélemény fogalmazódott meg. Nem mindenki értett egyet az ifo intézet vezetőjével, így például Jörg Krämer,  a Commerzbank vezető közgazdásza sem. Krämer számára az euróövezetből történő esetleges görög kilépés egyfajta "horror-forgatókönyvet" jelentene. Ebben az esetben - mint figyelmeztetett - az emberek megrohamoznák a bankokat, pénzét mindenki még euróban szeretné kivenni, mielőbb egy gyengébb valuta bevezetésre kerülne. "Egy ilyen rohamot a világ egyetlen bankrendszere sem élne túl" - vélte a Commerzbank szakértője, aki a drachma újbóli bevezetését Görögország szempontjából gazdasági öngyilkosságnak nevezte. A Deutsche Bank szakértője, Thomas Mayer pedig arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen lépés "megfertőzheti" Porugáliát és Írországot is.

Görögország tavaly májusban csak a 110 milliárd eurós EU-IMF segélycsomaggal tudta elkerülni az államcsődöt. Azóta egyharmadával GDP-arányosan 10,5 százalékra csökkentette költségvetési hiányát, adóssága azonban a GDP 150 százalékára rúg.

Elhangzottak olyan vélemények is, amelyek szerint egyfajta kétlépcsős megoldásra lenne szükség. Ez azt jelentené, hogy első lépésben a görög adósságok problémáját kellene megoldani, ami  elsősorban az átütemezést jelentené. A szóban forgó "B terv" szerint az euróövezeti tagság esetleges elhagyása csak ezt követően - második lépésben - kerülne szóba.

A Welt am Sonntag című vasárnapi lap címoldalán közölte azt a felmérést, amely szerint a német lakosság többsége elutasítja Görögország megsegítését. A megkérdezettek mintegy 50 százaléka vélekedett úgy, hogy az ország ebből  a szempontból egyfajta feneketlen hordó, és a segély nem jelent megoldást. A válaszadók 20 százaléka ugyanakkor Görögország megsegítését helyénvalónak tartotta.

MTI