
1967-ben McCain tengerész pilótát A-4-es gépével lelőtték Hanoi fölött. Katapultált és a város egyik parkjában egy tóba esett, feldühödött vietnamiak húzták ki a vízből, törött lábbal és törött karokkal. Ezeket az apró sérüléseket aztán hónapokon keresztül nem kezelték, viszont a foglyot rendszeresen bántalmazták, kínozták, és csak akkor javult valamelyest a bánásmód vele szemben, amikor kiderült, hogy a fiatal tiszt egy amerikai tengernagy fia, azt viszont maga a bebörtönzött utasította vissza, hogy ezen az alapon fogolycsere útján hamarabb szabaduljon a társainál.
Szóval öt év a Hanoi Hiltonnak becézett hírhedt börtönben, Duyet úr pedig, aki a BBC beszámolója szerint ennyi szívélyességgel emlékezik az együtt töltött évekre, nem más, mint a börtönőrök egyike. Nos az ő elmondása szerint másképp teltek a napok odabent, a foglyok jó ellátásban és emberséges bánásmódban részesültek, kínzásról szó sem volt, sem a mostani elnökjelölt sem bármely más amerikai fogoly esetében, sőt, a McCain nevű imperialista börtöntöltelékkel időnként kellemes privát beszélgetést folytatott, mi több, angolul tanult, és a fogoly javította a kiejtését.
Nos a dolog szinte megható, bár azt Tran Trong Duyet is elismeri, hogy azért a dolgokat meghatározta, hogy háború volt, sőt, arról is vitatkozott a fiatal jenkivel, hogy vajon melyik félnek van igaza. De hát ezzel együtt szavaiból olyan idilli kép alakul ki az ember szeme előtt, ami éppúgy ellentmond a Hanoi Hilton eddigi képzetének, mint annak, hogy eme vendégszeretet következtében
McCain ma sem tudja rendesen mozgatni az egyik karját. És persze nemcsak ő élte túl súlyos lelki és maradandó testi bajok árán a vietnami szanatóriumi börtönviszonyokat, hanem mások is, akik szintén nem ennyire végtelenül békés és harmonikus életvitelre emlékeznek, amikor a maguk hónapjairól és éveiről beszélnek a hadifogságban. Mindenesetre McCain hajózó ruhája és sisakja ma is főhelyen szerepel a múzeummá alakított börtönben, fogvatartója pedig most példás nyugdíjasként kertecskéjét ápolgatja, nem embereket tart rács mögött, hanem madarakat kalitkában.
El ne felejtsem, Tran Trong Duyet a BBC riporterének habozás nélkül kijelentette, hogy ha amerikai lenne, mindenképp McCain kapná a szavazatát.
Márványi Péter jegyzete
Korábbi jegyzetek:
Életem, téged keresnek
Bezzegéknek nagyon fáj a "Mercedesünk"
Kényszeres vásárlás: ez dönt minket nyomorba
Választható anyaság - opciós anyázás
Húzzuk fel az ablakot a pirosnál!
Erdély sem jutott előrébb a marakodással
Ürügy vagy nemzetközi siker?