A legutóbbi, októberi kamatdöntő ülésen szűk többséggel 50 bázispontot vágott az akkori 7,50%-os kamaton a tanács (öten voksoltak a fél százalékos csökkentés mellett, négyen e fölött vágtak volna, egy szavazat pedig 1% felett).
A mostani ülésen a piaci várakozásoknak megfelelően a Monetáris Tanács ismételten 50 bázispontos kamatvágás mellett döntött. Utoljára három évvel ezelőtt, 2006 júliusában volt ilyen mélyponton a magyarországi alapkamat. Az is csak négy évvel ezelőtt fordult elő, hogy a jegybank az akkori 7%-ról kamatot vágott, akkor 6,75% volt a mértékadó kamatszint. A mélypontot az elmúlt időszakban a 2005. szeptemberi 6% jelentette.
Tudósítónk beszámolt róla, hogy a jegybank a mai napon a kamatdöntés mellett döntött arról is, hogy az egynapos jegybanki hitel és betét kamata által meghatározott kamatfolyosó (o/n) szélességét a jegybanki alapkamatszint körül +/- 100 bázispontra növelte az MNB Monetáris Tanácsa. Az MNB kéthetes fix kamatú hiteltenderének kamatát az irányadó kamat +50 bázispontra emelte a testület. Az o/n kamatfolyosó eddig +/-50 bázispont volt.
MNB: növekedés jövőre, elszálló infláció 2010 második felére
A jegybank indoklása szerint nemzetközi pénzügyi kilátások folyamatosan javulnak ugyan, de egyelőre bizonytalan a folyamat tartóssága. A londoni befektetési házak véleményénél optimistább az MNB monetáris tanácsa, mely az idei mély recesszió után már 2010 közepétől javulást vár. A jegybank 2010-es GDP prognózisát 0,6% csökkenésre módosította (ez egyébként egybevág az IMF legutóbb kiadott prognózisával). A középtávú inflációs céltól a jelenlegi ugyan meghaladja az adóváltozások hatása miatt, a tanács véleménye szerint a jövő év második felétől jelentősen elmaradhat attól: Simor András, az MNB elnöke elmondta, 2010-re 3,9%-os fogyasztói inflációval számol a jegybank.
Nagy többség az -50 bázispont mellett
Semmi kétség: tovább kell lazítani |
A kamatdöntés és a kamatfolyosó "kiszélesítése" mellett a Monetáris Tanács tárgyalt az inflációs jelentésről is - mint az az MNB sajtótájékoztatóján is elhangzott. A tanács 2009-re 4,2%-os fogyasztói inflációt vár, 2010-re pedig 3,9%-ot. A deflációt is megemlítő londoni elemzésekkel szemben az MNB szerint a 3%-céltól a mutató jelentősen elmarad majd, a mostani visszafogott számok pedig az adóváltozások hatását tükrözik. |
A további lépésekről szólva Simor kifejtette, hogy a kamatcsökkentési pályán csak akkor áll meg a tanács, ha "annak oka lesz", mint mondta: "csak azért nem fogunk megállni, hogy megálljunk".
Simor elmondta, hogy ha nagyobb mértékű költekezés miatt a hiány nagyobb lenne a kitűzött célnál, (és az eddigi tapasztalok alapján választási évben ennek megvan a kockázata) az hatással lenne a makropályára és az inflációban is megjelenne. A Fidesz által említett 7%-os hiánnyal kapcsolatban a jegybank elnöke nem kívánt "spekulációkba merülni", egyelőre nem lát olyan gazdasági folyamatokat, ami miatt ilyen mértékben felül kellene írni a jelenlegi hiánycélt.
Nyomott infláció, erősödő forint
Piaci elemzőket idézve már a Privátbankár is beszámolt arról, hogy a legtöbben 6% alá várták 2010 első felében a magyar kamatszintet. Londoni elemzőházak múlt heti prognózisaikban először jelölték meg a deflációt varákozásukként, melynek csak az emelkedő üzemanyagárak jelenthetnek akadályt. A forinterősödéssel együtt London arra számít, hogy idei utolsó, december 21-ei kamatdöntő ülésén a tanács újabb 50 bázispontos csökkentést hajt végre. Az évvégi kamatszint így 6%-ra várható a piac szerint, a legtöbb londoni elemző legalábbis lefele módosította őszi, előzetes prognózisát. Konszenzus van abban is, hogy 2010 első negyedévében a jegybank 6% alá viszi az irányadó kamatszintet, és hosszabb ideig szünetet tart ezután a pénzügypolitikai enyhítésben.
Már magyar deflációról suttognak Londonban
Idén még kétszer is megvágják az alapkamatot
Mélyebbre zuhanunk, de aztán irány felfelé
Kamatvágásra szavaznak az elemzők
A Valutaalapnak nem tetszik a Fidesz hiánycélja
Privátbankár