Az előrejelzések szerint idén 1,7 százalékos GDP-növekedés várható az euróövezetben. A térség úgy tűnik, hogy átverekedte magát a válságon. Ugyanakkor ezen legvalószínűbb forgatókönyv szerint is a nyugat-európai országokon múlik majd leginkább a növekedés, és egyre jobban nő a különbség köztük és a dél-európai tagországok között. Összességében mintegy 1,4 százalékkal bővül az euróövezet 2011-ben – mutat rá a szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóközlemény szerint az Ernst & Young jelentése.
Magyarország: plusz 2,2 százalék
"Az előzetes adatok szerint a várakozásokon felül alakul a magyar GDP-növekedés az idei év harmadik negyedévében. Ezzel a 0,8 százalékos bővüléssel együtt éves szinten 0,5 százalékos lehet a GDP-növekedés idén Magyarországon. Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján jól látható, hogy az export játssza majd a kulcsszerepet ebben a negyedben, a növekvő német keresletnek köszönhetően" – mondta Havas István, az Ernst & Young vezérigazgatója.
A 0,5 százalékos idei GDP-bővülés után az előrejelzés szerint jövőre 2,2 százalékos növekedés várható Magyarországon.
Háromsebességes euróövezet
Egyre szélesebb körű a londoni elemzői közösségben az a vélemény, hogy Közép- és Kelet-Európa euróövezeti tagjelölt országai csak a 2010-es évtized végén, illetve a 2020-as években csatlakozhatnak a valutaunióhoz. Magyarország számára 2019-es dátumot jósolnak. |
Sokkal visszafogottabb gazdasági emelkedés várható azonban a többi nyugat-európai országban, így például Franciaországban és Hollandiában, mindkét államban 1,8 százalékkal nőhet a GDP.
Az euróövezet perifériáján lévő államokban továbbra is a GDP csökkenéséről lehet beszélni, Görögországban 3,3 százalékos, Portugáliában 0,7 százalékos lehet a visszaesés. Ráadásul ez az arány még ennél is alacsonyabb lehet, ha újabb megszorításokat kell végrehajtani ezekben az országokban.
Ki is újulhat a válság
A legpesszimistább forgatókönyv szerint egy szuverén adósságválság kibontakozása az eurózóna periféria-országaiban az államadóság átütemezéséhez vezethet, és végső soron egy teljeskörű pénzügyi válság bontakozhat ki. Az Ernst & Young előrejelzése szerint erre tíz százalék az esély, de ha mégis bekövetkezik, akkor az eurózóna GDP-je jelentősen, akár több éven keresztül 2-3 százalékkal csökkenne.
Alacsony marad az alapkamat
Az ír válság rávilágított az eurózóna gazdaságának törékenységére és arra, hogy a monetáris politika kidolgozóinak minden eszközt fel kell használniuk a negatív hatások tompítására. Ennek alapján várhatóan nem emelkedik a kamatszint 2011 első hónapjaiban – mutat rá a jelentés.
Még évekig nem csökken a munkanélküliség
Az eltérő gazdasági kondícióknak megfelelően a munkaerőpiaci helyzet is jelentős különbségeket mutat a térség országaiban. A munkanélküliségi ráta az osztrák 4,3 százalék és a spanyol 20,5 százalék között mozog jelenleg. Ez a jelentős különbség várhatóan a következő években is megmarad majd, és 2013 előtt nem is csökken 15 millió alá az állástalanok száma az eurózónában – mutat rá az Ernst & Young jelentése.
Privátbankár