.jpg)
Ha valamelyik eurózónatag nem tudja finanszírozni adósságát, azt el kell engedni. Érdemes lenne elgondolkozni rajta, hogy ez miképp történjen - véli Soros György, aki szerint 3 lépcsőben megoldható lenne az európai adósságválság. Egy három lépésből álló, átfogó programmal megoldható lenne az euróövezet válsága Soros György szerint, aki a bankrendszer reformját, eurókötvények kibocsátását és egy kilépési mechanizmus kidolgozását javasolja.
Az európai bankokat mindig megvédik
Soros György magyar származású amerikai befektető a Financial Timesban hétfőn megjelentetett írásában hangsúlyozza: az Európai Unió maastrichti szerződését annak idején úgy alkották meg, hogy a közületi szektor egyensúlytalanságaira összpontosítson, de a bankrendszerben sokkal rosszabb a helyzet. Az euróövezet bankjai túlságosan nagy befolyással bírnak, és az országaik mindig megvédik őket a túl nagy kockázatoktól - véli.
Mint emlékeztet, a hatóságok első lépése az európai pénzügyi stabilitás helyreállítására a bankok megmentése volt. Véget kellene vetni a bankok és a döntéshozók közötti szoros kapcsolatnak - fogalmaz.
Eurókötvény a megoldás?
Soros György szerint az euró bevezetésével eredetileg a konvergenciát akarták megerősíteni az egyes országok között, azonban éppen ellenkező hatást értek el. Ha a nagy adóssággal küzdő államoknak nagyobb kockázati prémiumot kell vállalniuk, az adósságuk visszafizethetetlenné válik - írja. Kifejti, egyértelmű a megoldás: a súlyos deficittel küzdő országoknak lehetővé kell tenni, hogy a többi országhoz hasonló feltételekkel fizethessék vissza adósságukat.
Ezt a leghatékonyabban az eurókötvények kibocsátásával lehet megoldani - emeli ki. Ennek természetesen még ki kell dolgozni a részleteit, de az eurókötvény-kibocsájtás valószínűleg az euróövezet pénzügyminisztereinek felügyelete alatt történne.
Mivel Európa gazdasága alapvetően Németországtól függ, és az eurókötvények nagy kockázatot jelentenének neki, akármilyen kompromisszum jön is létre, mindenképpen Németországot kell vezető pozícióba juttatni - mutat rá. Megállapítja: Berlinnek szem előtt kel tartania, hogy az a gazdaságpolitika, amely megfelelő az országnak, nem feltétlenül jó Európa egészének, ezért olyan rendszer kialakításába kell belemennie, amelyet a többi ország is elfogad.
Soros György szerint minél több eurókötvényt akar kibocsátani egy ország, annál szigorúbb előírásokat kellene követnie.
Hogyan kell kilépni az eurózónából?
Ha azonban egy ország végképp nem képes eleget tenni a szabályoknak, lehetővé kell tenni, hogy kiléphessen az euróövezetből. Elképzelhető, hogy másfajta mechanizmusra lenne szükség kisebb gazdaságoknál, mint amilyen Görögország, és másra a nagyobbak esetében, mint például Olaszország - írja.
"Elhagyni az euróövezetet maga az öngyilkosság"
Gazdasági öngyilkossággal érne fel, ha bármely tagállam elhagyná a közös valuta térségét, mivel azzal a "valószínűtlenül nagy" feladattal szembesülne, hogy létre kell hoznia saját fizetőeszközét és meg kell szereznie a tőkepiacok bizalmát - mondta Yves Mersch, az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsának tagja a China Business Daily kínai üzleti napilap hétfői számában megjelent interjúban.
A közgazdász szerint az EKB nem hagyhatja, hogy egyetlen egy euróövezeti ország is államcsődöt jelentsen be, mivel ez rontaná az Európai Unió egészének hírnevét és felhívta a figyelmet arra, hogy az euróövezeti adósságállomány önmagában kevésbé veszélyes, mint az Egyesült Államoké, vagy Japáné.
Mersch szerint a rövid távú piaci zavarok ellenére azok, akik hosszabb távú befektetésként tekintenek az eurövezetre "gazdag" hozamot érhetnek el, mivel az európai integrációs folyamat tovább folytatódik és az euróövezeti államok végrehajtják reformprogramjaikat.
Arra a kérdésre, hogy az EKB miként akadályozhatja meg, hogy Kína veszteségeket szenvedjen el euróövezeti kötvényein a közgazdász kijelentette, hogy valamennyi kötvénytulajdonos felelős a saját befektetéseinek kockázataiért.
Az európai bankokat mindig megvédik
Soros György magyar származású amerikai befektető a Financial Timesban hétfőn megjelentetett írásában hangsúlyozza: az Európai Unió maastrichti szerződését annak idején úgy alkották meg, hogy a közületi szektor egyensúlytalanságaira összpontosítson, de a bankrendszerben sokkal rosszabb a helyzet. Az euróövezet bankjai túlságosan nagy befolyással bírnak, és az országaik mindig megvédik őket a túl nagy kockázatoktól - véli.
Mint emlékeztet, a hatóságok első lépése az európai pénzügyi stabilitás helyreállítására a bankok megmentése volt. Véget kellene vetni a bankok és a döntéshozók közötti szoros kapcsolatnak - fogalmaz.
Eurókötvény a megoldás?
| A csordaszellemről Olli Rehn nem akarja észrevenni a válságot. A gazdasági és pénzügyekért felelős európai biztos szerint Európa stabil, csak a piacok idegeskednek. Részletek >>> |
Ezt a leghatékonyabban az eurókötvények kibocsátásával lehet megoldani - emeli ki. Ennek természetesen még ki kell dolgozni a részleteit, de az eurókötvény-kibocsájtás valószínűleg az euróövezet pénzügyminisztereinek felügyelete alatt történne.
Mivel Európa gazdasága alapvetően Németországtól függ, és az eurókötvények nagy kockázatot jelentenének neki, akármilyen kompromisszum jön is létre, mindenképpen Németországot kell vezető pozícióba juttatni - mutat rá. Megállapítja: Berlinnek szem előtt kel tartania, hogy az a gazdaságpolitika, amely megfelelő az országnak, nem feltétlenül jó Európa egészének, ezért olyan rendszer kialakításába kell belemennie, amelyet a többi ország is elfogad.
Soros György szerint minél több eurókötvényt akar kibocsátani egy ország, annál szigorúbb előírásokat kellene követnie.
Hogyan kell kilépni az eurózónából?
Ha azonban egy ország végképp nem képes eleget tenni a szabályoknak, lehetővé kell tenni, hogy kiléphessen az euróövezetből. Elképzelhető, hogy másfajta mechanizmusra lenne szükség kisebb gazdaságoknál, mint amilyen Görögország, és másra a nagyobbak esetében, mint például Olaszország - írja.
"Elhagyni az euróövezetet maga az öngyilkosság"
Gazdasági öngyilkossággal érne fel, ha bármely tagállam elhagyná a közös valuta térségét, mivel azzal a "valószínűtlenül nagy" feladattal szembesülne, hogy létre kell hoznia saját fizetőeszközét és meg kell szereznie a tőkepiacok bizalmát - mondta Yves Mersch, az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsának tagja a China Business Daily kínai üzleti napilap hétfői számában megjelent interjúban.
A közgazdász szerint az EKB nem hagyhatja, hogy egyetlen egy euróövezeti ország is államcsődöt jelentsen be, mivel ez rontaná az Európai Unió egészének hírnevét és felhívta a figyelmet arra, hogy az euróövezeti adósságállomány önmagában kevésbé veszélyes, mint az Egyesült Államoké, vagy Japáné.
Mersch szerint a rövid távú piaci zavarok ellenére azok, akik hosszabb távú befektetésként tekintenek az eurövezetre "gazdag" hozamot érhetnek el, mivel az európai integrációs folyamat tovább folytatódik és az euróövezeti államok végrehajtják reformprogramjaikat.
Arra a kérdésre, hogy az EKB miként akadályozhatja meg, hogy Kína veszteségeket szenvedjen el euróövezeti kötvényein a közgazdász kijelentette, hogy valamennyi kötvénytulajdonos felelős a saját befektetéseinek kockázataiért.
MTI, Privátbankár
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
